Nagyon mérges ez a hernyó
Orvosi és mezőgazdasági célú hasznosítás lehetőségét rejti a hernyó mérge.
Az ausztrál Queensland államban él a Doratifera vulnerans nevű, a csigalepkeformák közé tartozó, lepke korában teljesen jelentéktelen, barnás, szőrös állat. Azonban hernyóként meglehetősen érdekes külsőt ölt, de még csak nem is ez a legkülönösebb tulajdonsága: nem is lehetne igazi ausztrál állat, ha nem volna mérges!
Dr. Andrew Walker, a Queenslandi Egyetem molekuláris biológus szakembere 2017 óta kutatja ezt a különös hernyót. „Rablópoloskákat gyűjtöttük, amikor véletlenül vele is találkozunk – a különös biológiája és a fájdalmat okozó mérge pedig lenyűgözött.” – mondta Walker. Az eukaliptuszfák levelein táplálkozó faj tudományos neve kb. azt jelenti: sebeket ajándékozó.
Dr. Walker kutatásaiból kiderült, hogy a hernyó méreganyagának molekulaszerkezete nagyban hasonlít ahhoz, amelyet a pókok, méhek, darazsak vagy hangyák termelnek, s a vizsgálatok feltárták a bioaktív peptideket is, amelyekből összeáll e méreg. Ezeket az összetevőket a biotechnológia, vagy az orvostudomány is hasznosíthatja majd.
Számos hernyó fejlesztett ki védekezésül fájdalmat, irritációt keltő szőröket, vagy termel olyan mérget, amely az őt elfogyasztó állatra nézve ártalmas, vannak, amelyek pedig méreganyag beinjektálására alkalmas tüskét viselnek. A Doratifera vulnerans méreganyaga 59 családba tartozó, 151 különböző peptid alapú toxint tartalmaz. A kutatók 13 különböző toxint mesterségesen is előállítottak, megvizsgálták azt az evolúciós útvonalat, amely e fájdalmat keltő anyagok kifejlesztéséhez vezetett a hernyóknál. Ezek némelyike, úgy tűnik, máris rengeteg lehetőséget rejt magában például ártalmas, haszonállatokat parazitáló fonálférgek elpusztítására lehet alkalmas. Walker elmondta: „A kutatásunkkal egy új, eddig nem ismert bioaktív peptid forrást tártunk fel, ahonnan az orvosi, biológiai folyamatokhoz használható, életünket, egészségünket segítő anyagok nyerhetőek.”
„Az első feladat az egyes toxinok pontos hatásmechanizmusának feltárása, ebből fog majd kiderülni, miként tudjuk hasznosítani őket.” – tette hozzá a szakember.
A kutatásokról a PNAS, az Amerikai Tudományos Akadémia folyóirata számolt be.
Monszunra várva pusztultak el az ősi kétéltűek
A mintegy 232 millió éve élt, szalamandrához hasonló állatok földbe vájt üregeikben várták az esős időszakot, amikor a végzetük elérkezett.
Átadták a Junior Prima Díjakat
Tíz fiatal tudósnak ítélték oda 2024-ben az elismerést.
Láthatunk még valaha a gyapjas mamutokat?
Egyre több helyen találkozhatunk olyan hírekkel, melyek kihalt fajok feltámasztásával kapcsolatos kérdéseket feszegetnek. Ez alkalommal nyerjünk egy kis bepillantást ebbe az érdekes, ám kihívásokkal teli témába.
Trópusi táj emlékét láthatjuk Magyarországon
Képzeljünk el egy trópusi esőerdőben zubogó patakot, ahogy bevájja magát a mészkőbe, körben, a különleges sziklaalakzatokon páfrányok, mohapárnák és vízpára. A víz formálta köveket ma is láthatjuk, méghozzá Magyarországon.
145 millió éves nyomokat őriz ez a tengerpart
A portugáliai Salema partjánál dinoszauruszok lábnyomait őrzik a sziklák.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
