Mégse annyira bolondság a „bolondok aranya”?

Ausztrál és kínai kutatók vizsgálatai alapján azonban úgy tűnik, hogy mégse annyira bolondság a piritet aranynak hívni. Az ásvány összetételét tekintve vas-szulfid, de az ásványban előfordul arany is „szennyező anyagként”, amelynek köszönhetően a pirit igen fontos érce az aranynak világszerte. Az azonban nem volt ismert, hogy pontosan miként is foglal helyet a piriten belül az arany, ám ez az információ a jelenleginél környezetkímélőbb kinyerési módszerhez vezethetne. Az arany iránti igény növekszik, az elektronikai ipar felhasználási aránya jelenleg 37 százalék (10 éve még csupán 15 százalék volt).
A kutatók atomszonda tomográfiás vizsgálatnak vetették alá a pirit kristályszerkezetét, hogy felfedjék a „láthatatlan arany” helyét, az eredményeiket pedig a Geology c. szakfolyóiratban tették közzé.
Kiderült, hogy minél deformáltabb a kristály, minél több hibát hordoz a kristályszerkezet, annál több aranyat képes magába foglalni, ugyanis az arany a kristályhibák helyét tudja elfoglalni. Az ilyen típusú rejtett aranyat eddig nem ismerték.

A kutatók egyúttal azt is megvizsgálták, milyen módszerrel lehet hatékonyan kiszabadítani a piritben lévő aranyat – az eddigi módszerhez igen sok energiára van szükség. Kipróbálták az úgynevezett szelektív kimosás technikáját, amelynek segítségével a kristályhibákból egy folyadék segítségével ki lehet oldani az aranyat. Maguk a kristályhibák a folyadék útvonalát is biztosítják, így a teljes piritkristály eközben érintetlen marad.
A vizsgálatok alapján a pirit nemcsak aranyat, hanem más ritka elemeket is tartalmaz hasonlóan, a kristályhibákba rejtett formában.