Becsapódás segíthette a civilizáció fejlődését?
Közel 13 ezer évvel ezelőtt egy üstökösmag darabjai csapódhattak be bolygónkon, ennek következtében kb. ezer éven át tartó hideg periódus következett.
A Fiatalabb Dryas néven ismert korszak a jégkor végén beindult melegedésnek ezer évre véget vetett, a civilizációnk hajnalán bekövetkezett klímaingásnak egy új kutatás szerint jelentős hatása volt magára a civilizációra is.
Az Edinburgh-i Egyetem kutatója, Dr. Martin Sweatman vezette tanulmány szerint a mezőgazdálkodást közvetlenül megelőző időben érkezett becsapódás katasztrofális hatású volt, a hirtelen lehűlés végzett számos nagy testű állattal, amelyek korábban a vadászó embercsoportok megélhetését jelentették. A jégkori megafauna számos tagja pusztult ki, vagy csökkent vészesen kis népességűre ebben az időszakban, ennek okai körül azonban rengeteg vita zajlik. Hasonlóan heves viták tárgya a becsapódás elmélete is, amelyet először 2007-ben vetettek fel. Az edinburgh-i kutatók most összegezték a becsapódás mellett szóló érveket, és azt, hogy voltaképp mi is történhetett ekkor.
Négy kontinens geológiai adatait elemezték – köztük Észak-Amerika és Grönland adatait, ahol a feltételezett becsapódásra, legalábbis a legnagyobb darabokéra sor kerülhetett (Grönlandon a közelmúltban legalább 1, feltehetően e korhoz köthető becsapódás nyomát fedezték fel). Az adatok mind arra mutatnak rá, hogy bizony volt becsapódás: megnövekedett a platina mennyisége a kérdéses üledékrétegekben, olyan mikroszkopikus szemcsék bukkantak fel nagy területen, amelyek a különösen nagy hőfokú olvadás során keletkeztek, kiterjed tűzvészekre utaló jelek vannak, illetve az üstökös robbanásához köthető nanogyémántok is találhatóak e rétegekben.
A kutatócsoport tovább szeretné vizsgálni azt is, hogy pontosan miként érinthette az élővilágot, mennyiben felelhetett a kihalásokért, illetve hogyan befolyásolta az embereket a becsapódás.
„A kozmikus katasztrófát, úgy tűnik, megörökítették a Göbekli Tepe óriás kőoszlopain, amelyet a világ első templomának tartanak, és a termékeny félhold területén megszülető első civilizációkhoz kötik. Lehet, hogy épp ezért a civilizációnk egy becsapódással kezdődött?” – tette hozzá Dr. Sweatman.
Valószínűleg az újabb tanulmány sem lesz perdöntő az évtizedek óta tartó vitákban, ám az ismeretek összefoglalása ettől függetlenül is fontos lépés.