Eddig ismeretlen emberelőd-fajra bukkantak Kínában
Az emberfaj kb. 150 ezer éve élt, és Kínában került elő egy remek állapotú koponyacsontja, meglehetősen kalandos történettel.
A koponya már közszájon forgó neve „dragon man”, vagyis sárkányember, a lelet pedig meglehetősen fura körülmények közt került elő: 2018-ban egy öreg földműves adta a Hebei GEO Egyetemnek, s azt mondta, hogy a nagyapja ásta ki a csontokat 1933-ban, amikor az északkelet-kínai Harbin városában a Szunghua-folyón a japánok megbízásából egy hidat építettek. A történet szerint a maradványt az illető a folyó üledékében találta. Az időszakban japán megszállás alatt álló területen a felfedező nem a japánoknak adta át a leletet, hanem elrejtette egy elhagyott kútban, feltehetően amiatt, hogy jól ismerte a pár évvel korábban felfedezett pekingi ember, nagy visszhangot kiváltó maradványait, amely alapján értékesnek vélte a megtalált koponyát. Az ezt követő évtizedek viharait rejtve átvészelő koponya létezésének titka valahogy a kínai kutatók tudomására jutott, s sikerült rábeszélni a leszármazottakat, hogy adják a Hebei GEO Egyetem múzeumának a maradványokat. (Az adományozó család neve titok maradt, hisz egykor a megszállóknak dolgozott az ősük, és szeretnék elkerülni a megbélyegzést. Legalábbis a hivatalos történet szerint.)
A tudományos neve, a Homo longi, a kínai tartomány nevében (Hejlungcsiang – angolos átírásban Heilongjiang) szereplő sárkány („long”) alapján született, s ezt az elnevezést fordították le sárkányembernek.
Hogy a koponya történetéből mennyi az igazság, az valószínűleg sose fog kiderülni, azonban az, az új vizsgálatok alapján meglehetősen biztosnak tűnik, hogy egy eddig nem ismert emberfajhoz tartozhatott. A kutatók a The Innovation című, a Kínai Tudományos Akadémia támogatásában megjelentő folyóiratban két külön tanulmányban számoltak be a felfedezésekről.
A sárkányember koponyájának jellegzetességei különböznek a többi Homo-fajétól, azonban az agymérete a modern emberéhez mérhető: kb. 1420 köbcenti lehetett. A koponyacsont remek állapotban, torzulástól mentesen maradt fenn, ám egy őrlő kivételével a fogai hiányoznak; a csont állapota és a fog kopása alapján egy kb. 50 éves férfié lehetett a koponya.
A koponyát részletes alaktani elemzésnek vetették alá, s összehasonlították a már ismert Homo-fajok koponyáival. Ezek alapján a heidelbergi emberre és a neandervölgyi emberre is hasonló arca lehetett. Az uránizotópos kormeghatározás szerint 148 ezer éve, a koponyára tapadt üledék alapján valóban az említett környéken élhetett, még akkor is, ha a különös történetéből egy szó se igaz.
A maradványt a külső jegyeinek összehasonlításai alapján elhelyezték az emberelődök családfáján is, és eszerint közelebbi rokonunk lehetett, mint a neandervölgyiek. Természetesen megpróbálnak majd DNS- és fehérjevizsgálathoz alkalmas anyagot is kinyerni a koponyából, s ez tudja majd igazán pontosan elárulni a sárkányember rokoni hovatartozását az emberelődök egyre sokszínűbb családjában.
Ilyen papírokkal vághatjuk el legkönnyebben az ujjunkat
Különböző papíráruk kézbe vétele nem ritkán együtt jár azzal is, hogy a papír szélével csúnyán elvágjuk az ujjunkat.
A közepes jövedelmű országok lakóit jobban sújtják a szívbetegségek
Bár általánosságban véve csökken a szív- és érrendszeri betegségekhez köthető halálozás, egy friss felmérés szerint a közepes jövedelmű országokban sokkal lassabb e folyamat.
Túlbecsüljük a kifogható halak mennyiségét
Hazánkban ugyan igen kevés halat fogyaszt az átlagember, azonban ez az élelmiszer a világ jelentős része számára igencsak fontos tényező.
Ezek az állatok képesek megfordítani az idő múlását
Egyes felnőtt bordásmedúzák stressz esetén újra lárvává változnak, ezzel élik túl a viszontagságos időszakot.
Különös lényre bukkantak a Mono-tó vizében
A galléros ostorosok az állatok legközelebbi egysejtű rokonai, a most felfedezett lények ezen egysejtűek kolóniáiból állnak, ráadásul saját mikrobiomjuk van.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
