Megtalálták a pestist okozó baktérium legkorábbi törzsét
A korabeli betegség valószínűleg kevésbé volt fertőző és halálos, mint a középkori változat.
Egy friss tanulmányban Julian Susat, a Kieli Egyetem biológusa és kollégái azt írják, a Yersinia pestis legkorábbi ismert törzsét azonosították – számol be az EurekAlert. A pestist okozó baktérium nyomát egy 5 ezer éve meghalt vadászó-gyűjtögető maradványaiban mutatták ki, a genetikai elemzés alapján a törzs kevésbé volt fertőző és halálos, mint a középkori változat.
Ben Krause-Kyora, a csapat tagja szerint a felfedezéssel 2 ezer évvel korábbra tolhatják ki a pestis felbukkanásának idejét. „Úgy tűnik, hogy tényleg nagyon közel vagyunk az eredeti baktériumhoz” – tette hozzá.
A most vizsgált férfi 20-30 éves volt, lelete az RV 2039 jelet viseli. Csontvázát egy másik személyével együtt az 1800-as években tárták fel a mai Lettország területén fekvő Rinnukalnsnál. A maradványok utóbb eltűntek, és csak 2011-ben kerültek elő egy német gyűjtőnél, Rudolph Virchownál. Ekkoriban újabb feltárás kezdődött az eredeti helyszínen, melynek során további két személy csontvázára bukkantak.
A csapat a négy elhunyt fogaiban és csontjaiban kereste a kórokozók nyomait, és meglepődtek, amikor az RV 2039-ben észlelték a Yersinia pestist. A szakértők rekonstruálták a törzs genomját, és a baktérium más változataival is összevetették. Úgy tűnik, a típus a legkorábbi ismert törzs, amely egy 7 ezer éve megjelent ághoz tartozik.
Az ősi törzsből több fontos gén is hiányzott, többek között az is, amely lehetővé teszi, hogy a bolhák hordozói legyenek. A változat valószínűleg kevésbé terjedt könnyen, és nem volt olyan halálos, mint a későbbi, a fekete halált is okozó baktérium. Igaz, a Yersinia pestist RV 2039 véráramában mutatták ki, ami azt jelenti, hogy a férfi valószínűleg belehalt a betegségbe. A csapat azt feltételezi, hogy a korabeli változat fertőzött rágcsálók harapásával terjedt, és emberek nem adták át egymásnak a kórokozót.
Az új felfedezés átírhatja a pestis korai történetéről kialakított képet. Úgy tűnik, a betegség nem a Fekete-tenger régiójának nagy városaiban jelent meg, ahogy azt több kutató is felvetette korábban.
Inkább csoportokkal érzünk együtt, mint egyénekkel
Együttérzőnek lenni nehéz és távolról sem kellemes feladat, azonban emberi mivoltunk velejárója kell hogy legyen.
A hangyászsünök egykor vízi állatok voltak
A tojásrakó emlősök eredetéről alkotott ismereteinket gyökeresen forgatja fel egy új felfedezés.
Eljöhet a gondolatvezérelt eszközök kora?
Az agy-számítógép interfészek az utóbbi időkben jelentős fejlődésen estek át.
35 éve kezdte meg működését a Hubble-űrteleszkóp
Bátran elmondhatjuk, hogy a Hubble csodálatos felvételei emberek milliói számára mutatták és mutatják meg, mitől izgalmas tudomány a csillagászat.
150 éves a méteregyezmény
1875. május 20-án kötött nemzetközi egyezményben egységesítették a mértékegységeket 17 akkori ország aláírásával, az egyezménynek ma 64 ország a tagja.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
