A tisztább levegő jelentősen növeli a mezőgazdasági termést
A légszennyezés ellen hozott intézkedések hatására mintegy 20 százalékkal nőtt a kukorica és a szója terméshozama.
A Stanford Egyetem kutatóinak vezetésével 1999-2019 közti adatokat elemzett egy csoport, és kiderítette, hogy olyasmi segítette az amerikai farmereket, amire vajmi kevés befolyásuk volt: a légszennyezés csökkenése. A 20 éves időszakban évente 5 milliárd dollár hasznot hajtott a javuló légszennyezettség hatására nőtt termésmennyiség.
Ez az eredmény természetesen azt jelenti, hogy a főbb légszennyező anyagok a mezőgazdasági terméshozamot csökkentik, vagyis a javuló levegőminőséggel csupán e negatív hatás szűnt meg. Négy fő szennyező anyag hatására derült fény: a talajközeli ózon, a nitrogén-dioxid, a kén-dioxid, és a PM-számmal jelzett részecskék, vagyis a por, korom jellegű szennyező anyagok mennyisége befolyásolta a termést. Ezen anyagok mennyisége jórészt a fosszilis energiahordozók égéséhez köthető, az ózonhoz még napsütésre is szükség van ezeken felül.
Az eredmények annak köszönhetően születtek meg, hogy a kutatók új, nagy felbontású légszennyezettségi adatokat kaptak, amelyekkel össze tudták vetni a terméshozamot. Az USA-ban 1990-ben lépett életbe a légszennyezettség elleni törvény, amelynek köszönhetően jelentősen javult a helyzet szerte az országban. 9 mezőgazdaságilag fontos államban begyűjtött adatokat vizsgáltak át.
Kiderültek olyan összefüggések, hogy minél távolabb volt egy farm egy adott erőműtől (különösen a szénerőművekre volt ez igaz), annál jobb volt a termés ott. A kutatók minden egyes szennyező anyagnál külön meg tudták határozni, hogy mennyiben befolyásolta a termést. Ahogy egyre tisztábbá vált a levegő, a terméshozam fokozatosan javulni kezdett, s végül a kukoricánál összesen 19 százalék, a szójánál 23 százalék volt a növekmény.
„Azt már tudtuk, hogy a levegőtisztasági törvény hatására több billió dollárnyi haszon keletkezett az emberi egészség javulása révén, így a mezőgazdaság által nyert dollármilliárdok lehetnek a hab a tortán” – mondta David Lobell, a kutatás vezetője, aki a Stanford Egyetem élelmiszer-biztonsági és környezetvédelmi intézetének vezetője.
A kutatók hangsúlyozták, mennyire fontos volt a műholdak szerepe, csak ezek műszeres mérései segítségével lehetett a légszennyezettség hatásáról valós képet kapni.
Világító szörfdeszka adhat védelmet a cápák ellen
Ma már jól ismert, hogy a cápa sokszor azért támad a szörfösökre, mert alulról nézve fókára hasonlítanak, úgy tűnik azonban, van megoldás erre a problémára.
Kiderült, honnan indultak Feröer viking lakói
A Feröer-szigetek félúton van Skandinávia és Izland között, nem különösebben meglepő, hogy lakói Izlandhoz hasonlóan skandináv eredetűek.
Óriás őselefántot ettek elődeink 300 ezer éve
Egy ősi elefánttemető csontmaradványai árulkodnak az egykor élt óriáselefántokról és arról, hogy az elődeink bizony megették ezeket a hatalmas állatokat.
Zsírpúpja volt a gyapjas orrszarvúnak
Az állatot barlangrajzokon is púposnak ábrázolták, egy új vizsgálatból úgy tűnik, helyes volt a megjelenítés.
A pánspermia elméletét is támogatja ez a felfedezés
Egyes elképzelések szerint az élet nem a Földön alakult ki, hanem valamely más égitestről érkezett, például meteoritok, kisbolygók, üstökösök belsejében.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
