Hajdan élt apró élőlény került elő a dinoszaurusz-előd koprolitjából
A 230 millió éve élt dinoszaurusz-előd által elfogyasztott apró bogarak kiváló megtartású maradványait tárták fel a kövületben.
A lengyelországi Krasiejów lelőhelyén bukkantak rá azokra a koprolitokra (megkövült ürülékekre), amelyet minden valószínűség szerint a triászban élt ős-dinoszauruszféle hagyott maga után. Az Uppsalai Egyetem kutatója vezette nemzetközi csoport vizsgálta meg a maradványokat, és szinkrotron mikrotomográfia segítségével 3D modellt készített az abba zárt apró bogarakról, amelyek közül néhány meglepően jó állapotban maradt fenn, némelyiknek még az antennái, lábai is kivehetőek voltak a felvételeken. Az ürülék a kutatók feltételezése szerint a kb. 15 kilós Silesaurus opolensis-től származhat, ez a dinoszauruszok elődjének számító állat kb. 230 millió éve élt a lengyel Szilézia területén, amely ekkor a mai Mediterráneumhoz hasonló vidék volt, váltakozó száraz és nedves évszakkal, és kiterjedt mocsarakkal.
A kb. 1mm hosszúságú bogarak vizsgálatából kiderült, hogy eddig nem ismert fajról van szó, amelynek a Triamyxa coprolithica nevet adták. A bogarak egy olyan csoporthoz tartoznak, amelynek mai képviselői vizes környezetben élnek, és algaevők.
A Silesaurusnak csőrszerű szája volt, amellyel a felszínről, növényzetről felkapkodta, felcsipkedte a rovarokat, olyanképpen, ahogy a mai madarak teszik.
Azonban az állat ürülékében talált bogarak túlzottan aprók voltak ahhoz, hogy a dinó-ős szándékosan egye meg őket, valószínűleg olyan, nagy méretű bogarakkal vagy egyéb táplálékállatokkal egy helyen élhetett, amelyre már vadászott az ősállat. Az állat valódi zsákmányát jelentő maradványok csak erősen töredékes, felismerhetetlen formában kerültek a megkövült ürülékbe.
Grzegorz Niedźwiedzki, az Uppsalai Egyetem paleontológusa elmondta: „Sose hittem volna, hogy valaha kiderül, mit ettek a dinoszauruszok triászban élt elődei!” A koprolitokban talált bogármaradványok állapota ahhoz hasonló, mint a borostyánokba zártaké, amelyekről pedig közismert, hogy a legjobb minőségű, részletgazdag rovarfosszíliák. A koprolit azonban, a geológiailag közeli múlthoz köthető borostyánnal szemben egészen ősi maradványokat is előadhat, így például a rovarok evolúciójának korábbi időszakait tárhatja fel, s emellett a kihalt állatok étrendjéről is árulkodik.
Ez volt az első alkalom, hogy korábban nem ismert bogárfajt koprolitból írtak le.