Vakmerőbbek lesznek az oroszlánokkal a toxoplazmózisos hiénakölykök

A foltos hiéna felnőttként Afrika legsikeresebb vadásza, azonban kölyökkorukban e ragadozók még az oroszlánok kedvenc falatjai közé tartoznak. Ennek okán a kölykök távol tartják magukat a nagymacskáktól, és leginkább a szülő építette kotorékuk közelében maradnak.

Kivéve akkor, ha a hiénakölyök megfertőződött a Toxoplasma gondii nevű parazitával. Ekkor ugyanis a szerencsétlen kölykök közelebb mennek az oroszlánokhoz, és négyszer gyakrabban válnak zsákmányukká, mint egészséges társaik, mutat rá, a nationalgeographic.com cikke, mely a kenyai Masai Mara Természetvédelmi Területen évtizedek során gyűjtött adatokon alapul.

„Megdöbbentő volt látni, micsoda különbség van abban, hogy egy fertőzött, illetve az egészséges kölykök mennyire mennek közel az oroszlánhoz” – mondta Kay Holekamp, a Michigan Állami Egyetem viselkedés-ökológusa, és a Nature Communications folyóiratban publikált tanulmány egyik szerzője.

A Toxoplasma gondii egy egysejtű parazita, amellyel az emberiség legalább egyharmada fertőzött, közismert arról a tulajdonságáról, hogy befolyásolja a viselkedést, az egerek esetében például a macskák közelében tanúsított túlzott merészséget vált ki. A mostani eredmények az elsők, amelyek egy nagy testű vadállat esetében mutatták ki ezt a hatást. Az is kiderült, hogy az általában nem halálos, állatfajok tömegeit megfertőző parazita szerepe jóval nagyobb a vadak viselkedésében.
„A parazita nemcsak az egerek, és a rájuk vadászó házimacskák kapcsolatát befolyásolja, hanem valószínűleg sokkal szélesebb körben elterjedt” – tette hozzá Holekamp, aki 1988 óta tanulmányozza a hiénákat.

Macska-hiéna játék

A Toxoplasma rengeteg állatot képes megfertőzni, köztük rágcsálókat, madarakat s más zsákmányállatokat is, amennyiben ezek fertőzött húst vagy ürüléket fogyasztanak el, ám a parazita ivaros szaporodása kizárólag macskafélék belében lehetséges. De miért is közelítené meg a zsákmányállat a ragadozóját?
Sok millió év evolúcióját követően a malária távoli rokona különleges trükkre tett szert: a Toxoplasmával fertőzött rágcsálók ellenállhatatlannak tartják a macskavizelet szagát, s így közel merészkednek az éhes ragadozójukhoz.
„E viselkedés hatására nemcsak a parazita génjei keverednek előnyösen, hanem a környezetben stabil spórákat is eredményez a folyamat, ezek pedig számos további leendő gazdát megfertőzhetnek” – tette hozzá e-mailjében Zach Laubach a boulderi Coloradói Egyetem posztdoktori kutatója, a tanulmány társszerzője.

Mivel a paraziták az oroszlán belében szaporodnak, s így a hiénák is megfertőződhetnek, Laubach és Holekamp kíváncsiak voltak, vajon a hiéna viselkedését is befolyásolja-e a Toxoplasma? A válasz érdekében a kutatók a több évtizede zajló Mara Hiéna Projekthez fordultak, amelyben feljegyzik az egyes hiénák pontos helyét, életkorát, nemét, azt, hogy más állatokhoz mennyire voltak közel, emellett a vérminták elemzése alapján azt is, ha az adott egyedben megtalálható volt az egész életen át tartó fertőződéssel járó Toxoplasma elleni antitest. Az elemzésekből kiderült, hogy a kölykök harmadát fertőzte meg a Toxoplasma, a fiataloknak 71, a felnőtteknek pedig 80 százalékát.
Míg az egészséges kölykök átlag 100 méterre közelítettek csak egy oroszlánt, addig a fertőzöttek csupán 50 méterre, igen veszélyes közelségbe merészkedtek a nagymacskához.

Holekamp és Laubach hozzátették, hogy még tovább vizsgálják, mivel a kutatásukból nem derült ki, vajon más ragadozókkal is hasonlóképp vakmerőek voltak-e a Toxoplasma elleni antitesteket hordozó hiénakölykök.

Alapvető változás

A tanulmány „alapvetően változtatja meg a tudásunkat” – mondta Stefanie Johnson, aki azt kutatja a Coloradói Egyetemen, hogy a Toxoplasma miként befolyásolja az emberi viselkedést, de nem vett részt a hiénák vizsgálatában. „Beigazolódott, hogy a Toxoplasma igen erős hatással van az emlősök viselkedésére, és így talán a miénkre is.”

A legtöbb ember, akit megfertőz a Toxoplasma, általában hőemelkedéssel és gyors gyógyulással reagál, azonban a parazita súlyos fejlődési rendellenességeket okozhat, ezért is javasolják, hogy a kismama ne takarítsa a macskája almos ládáját. Vannak azonban arra vonatkozó érdekes, ellentmondásos bizonyítékok is, hogy a fertőzés hatására az emberek kockázatvállalása nő, legyen szó veszélyes gépjárművezetésről, vagy egy új vállalkozás indításáról. Johnson úgy véli, e változások egy részét képezik csak annak a sokféle hatásnak, amellyel a Toxoplasma a gazdaszervezet irányítására használ, s akár ma még nem ismert módon is befolyásolhatja az ember tetteit.

„Az emberek úgy vélik, alapvetően ártalmatlan parazitáról van szó, legalábbis az ember szempontjából – mondta Johnson. – Azonban, ha megnézzük e hatásokat, a Toxoplasma igencsak jelentős befolyással lehet az emberi viselkedésre, még társadalmi szinten is.”