Mégsem a szupervulkáni kitörés miatt csökkent az emberiség létszáma

Az elmúlt 2 millió év legnagyobb vulkánkitörését a Toba hatalmas robbanása jelenti, amelynek köszönhetően a bolygó számtalan távoli táján is hamuhullás volt, és a légkörbe jutott vulkáni anyagok miatt éveken át „vulkáni tél” uralkodott. Mivel kb. 70 ezer éve az emberiség egy jelentős beszűkülésen, úgynevezett genetikai palacknyak-hatáson esett át, a két eseményt számos kutató összekötötte, vagyis sokan úgy vélték, hogy a kitörés hatásai miatt zuhant az emberiség létszáma. Az utóbbi években azonban számos helyszínen olyan régészeti leletekre bukkantak, amely ezt az összefüggést cáfolja. Ideje volt tehát tisztázni, hogy végül is mi történhetett elődeinkkel, hogyan vészelhették át a vulkáni eredetű gyors klímaváltozást. A Cambridge-i Egyetem kutatóinak részvételével zajlott e kérdésekre választ adó vizsgálat, amelynek eredményét a PNAS, az Amerikai Tudományos Akadémia lapja tette közzé.

Az ellentmondások feloldása céljából a kutatócsoport számos klímamodell segítségét vette igénybe, mivel bár a korábbi számítások szerint igen súlyos hatása volt a kitörésnek, az afrikai régészeti feltárásokban ennek nem találták nyomát. „Az eredményeink szerint valószínűleg nem jó helyen kerestük a kitörés éghajlati nyomait, mivel Afrika és India védett lehetett, ám Észak-Amerika, Európa és Ázsia jelentős lehűlést szenvedett el” – mondta Benjamin Black, a kutatás vezetője. Úgy gondolják a kutatók, hogy érdemes lenne a neandervölgyiek és a gyenyiszovaiak esetében alaposabban is megvizsgálni majd a lehűlés hatását, hisz ők lakták az érintett területeket.

A kutatók azt szimulálták a klímamodellek segítségével, hogy a vulkánkitörés során a légkörbe került kén-dioxid mennyiségétől függően miféle klímaváltozás történhetett. A szimulációk azt mutatták, hogy jelentős regionális különbségek lehettek a hatásokban, legalább 4 Celsius-fokos lehűléssel járt az északi féltekén, ám egyes helyeken akár a 10 fokot is elérhette a lehűlés mértéke. Ezzel szemben a déli féltekén, beleértve azokat a helyeket, ahol a korabeli emberiség zöme élt, még a 4 fokot sem érte el, de Afrika déli felén és Indiában a csapadék mennyisége lecsökkenhetett a kitörés kén-dioxidjának légköri hatása miatt.

Az eredmények független igazolásként szolgálnak azon régészeti adatokhoz, amelyek szerint az ekkor még szinte kizárólag Afrikában élő emberekre mérsékelt hatással lehetett csak a kitörés.