Barlangi iszapból kimutatható DNS
A szakértők egy barlang üledékében mutatták ki egy őskori nő genetikai nyomait.
Szakértők egy csoportja a grúziai Szacurblia-barlang (Satsurblia) 25 ezer éves üledékét vizsgálta – számol be a ScienceAlert. Az elemzésről beszámoló tanulmányban Pere Gelabert, a Bécsi Egyetem evolúciós biológusa és társai azt írják, a mintákban egy, az utolsó jégkor előtt élő nő nyomára bukkantak. A felfedezés különlegessége, hogy csontmaradványok nélkül tudták kimutatni egy egykori populáció jelét.
A csapat nemcsak emberi genetikai nyomokat talált, hanem farkastól és bölénytől származó DNS-t is. Az eredmények sokat elárulnak a három faj késő pleisztocén kori genetikai történetéről.
Ahhoz, hogy a kutatók ősi DNS-t mutassanak ki, általában nagy szerencsére van szükség. Először is csontok kellenek, amelyek elég jó állapotban konzerválódtak a genetikai elemzésekhez, ezeket pedig fel is kell fedezni. A Szacurblia-barlangban a csontok nem őrződtek meg, az egyéb leletek, például a kőeszközök alapján ugyanakkor tudható, hogy az üregben régóta élnek emberek.
A kutatók most egy viszonylag új technikához fordultak, és a környezetben, egészen pontosan a helyi üledékben lévő lehetséges DNS-t kezdték el keresni. A csapat hat mintát tanulmányozott, és mitokondriális DNS-re bukkant.
Bár a maradványok igen hiányosak, így is új információkat fedtek fel. A nő töredékes genomja például azt mutatja, hogy a modern emberek egy eltűnt, eddig ismeretlen populációjához tartozott. Hasonló módon a farkas is egy elveszett vonal tagja volt, a bölény genetikai öröksége ugyanakkor a mai populációkban is kimutatható. Azt egyelőre lehetetlen megmondani, hogy a barlang három lakója egy időben élt-e.
Kiderült, honnan indultak Feröer viking lakói
A Feröer-szigetek félúton van Skandinávia és Izland között, nem különösebben meglepő, hogy lakói Izlandhoz hasonlóan skandináv eredetűek.
Óriás őselefántot ettek elődeink 300 ezer éve
Egy ősi elefánttemető csontmaradványai árulkodnak az egykor élt óriáselefántokról és arról, hogy az elődeink bizony megették ezeket a hatalmas állatokat.
Zsírpúpja volt a gyapjas orrszarvúnak
Az állatot barlangrajzokon is púposnak ábrázolták, egy új vizsgálatból úgy tűnik, helyes volt a megjelenítés.
A pánspermia elméletét is támogatja ez a felfedezés
Egyes elképzelések szerint az élet nem a Földön alakult ki, hanem valamely más égitestről érkezett, például meteoritok, kisbolygók, üstökösök belsejében.
Ez a világ legvékonyabb spagettije
A keményítőből készült, mikroszkopikus szálakat nem étkezési célra, hanem ipari és gyógyászati felhasználásra tervezték.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
