Vulkánok hozhatják létre a Vénusz foszfinját

Egy új elmélet alapján a bolygón ma is lehetnek kitöréseket produkáló tűzhányók.

2020 őszén komoly sajtóvisszhangot kapott, hogy foszfint, az élet egyik lehetséges jelét mutatták ki az egyébként igen barátságtalan Vénusz légkörében. Az adatok komoly vitákat okoztak, egyes szakértők szerint mérési hiba történhetett, míg más kutatók nem biológiai folyamatokkal próbáltak magyarázatot adni az eredményekre.
Jonathan Lunine, a Cornell Egyetem fizikusa és kollégái új tanulmányukban azt írják, a légkörben észlelt anyag robbanásos kitörésektől származhat – számol be az egyetem oldala. „A foszfin nem a Vénusz biológiájáról árulkodik” – mondta Lunine, hozzátéve, hogy a gáz a bolygó geológiájának nyoma lehet. A kutatók úgy gondolják, hogy az égitesten jelenleg – esetleg a közelmúltban – is heves vulkanizmus zajlik.
A szakértők a hawaii James Clerk Maxwell Távcső és a chilei ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) adatait elemezték. A kutatók szerint a tűzhányók elég foszfidot állíthatnak elő, az anyag pedig a légköri kénsavval reakcióba lépve foszfint hozhat létre.
Lunine szerint a Vénusz vulkanizmusa nem feltétlenül meglepő. Mint mondta, a Magellan űrszonda 1990-es években készült felvételein egyes geológiai formációk összhangban lehetnek a robbanásos kitörést okozó tűzhányók elméletével. A vulkánok jelenlétére utalhatnak az 1978-as Pioneer misszió adatai is, a szonda a kén-dioxid ingadozását mutatta ki a bolygó felső légkörében.