A beinduló űrturizmus környezetvédelmi aggályokat is kelt
2021 júliusában két űr-magáncég vezetője is útra kel az általuk nagyrészt űrturizmus céljával üzemeltetett űrjárműveken a világűr határához.
A Virgin Galactic tulajdonosa, Sir Richard Branson néhány napja járta meg a 80 kilométer légköri magasság feletti régiót, amely az USA repülési törvényei szerint már a világűrnek minősül, Jeff Bezos, a Blue Origin tulajdonosa pedig, ha minden igaz, július 20-án indul hasonló útjára, saját űrhajóján. Elon Musk pedig, aki a SpaceX élén áll, idén ősszel egy csupán magánszemélyekből, űrturistákból álló legénységgel indítaná útnak az ISS-re űrjárművét, számolt be a Phys.org tudományos ismeretterjesztő hírportál.
Bár jelenleg a rakétaindítások még nem túl gyakoriak, így az egyes esetek környezeti hatása is a rendkívül gyenge kategóriába tartozik. „Más emberi tevékenységekhez, vagy a légi közlekedéshez mérve egyelőre egész egyszerűen elhanyagolható a szén-dioxid-kibocsátásuk” – mondta Gavin Schmidt, a NASA vezető klímaügyi tanácsadója az AFP-nek.
Egyes szakemberek azonban aggódnak, hogy az űrturizmus fejlődő iparága ma még nem értett magaslégköri folyamatokat zavarhat meg, vagy hosszú távú hatással lehet légkörünkre.
A Virgin Galactic néhány perces, kb. 85 kilométeres magasságot elérő útja, amelyben Branson is részt vett, egy utasra vetítve annyi üzemanyag elégetésével jár, mint egy London-New York repülőút. Az űrjármű, a SpaceShipTwo egy szintetikus gumi jellegű üzemanyagot (HTBP) éget el nitogén-oxid segítségével, és a keletkező korom 30-50 km magasba, a sztratoszférába kerül. Az ott lejátszódó reakciók aztán számos nemkívánatos hatást kelthetnek, az ózon bontásán túl a napfény visszaveréséig. Ahhoz, hogy felmérhessük, mi várható, ha az űrturizmus miatt jelentősen megugrik e kibocsátások mennyisége, számtalan vizsgálatra lesz még szükség, persze, lehetőleg még jóval azelőtt, hogy valóban nagy számban indulnának a világűr határára a turisták. (A Virgin Galactic terve, hogy évente 400 alkalommal startoljon majd el az űrjárműve.)
A Blue Origin rakétája jóval kevésbé szennyez, a folyékony hidrogén hajtóanyagú rakéta égésterméke vízpára, s egy 2018-ban készült tanulmány alapján ezen űrcég rakétafelbocsátása során század akkora az ózonréteget fenyegető károsodás, és 750-szer kisebb a klímahatása egy-egy indításnak, mint a Virgin Galactic felszállásainak. Persze ettől még nem teljesen mentes a káros hatásoktól ez a cég sem. Az üzemanyag és az oxidálószer (folyékony oxigén) előállításához villamos energia szükséges.
Azonban ezek a hatások nevetségesen kicsik ahhoz képest, ami a Föld körüli pályára álláshoz szükséges: ha a SpaceX a Falcon-9 rakétájával indítva űrturistákat szállít az ISS-re, ez szén-dioxid-kibocsátás szempontjából 395 transzatlanti repülőútnak felel meg.
Amikor ezek a cégek megalapították és megtervezték az űrturizmusra épülő ágazatukat, még jóval kevésbé volt a világ klímatudatos, így kevésbé számoltak e hatásokkal a tervezésben. Ahhoz, hogy hosszú távon üzemeltethető legyen az ágazat, jelentősen csökkenteni kell a klímahatásokat.
„Ki akarna űrturista lenni úgy, hogy utána ne dicsekedhessen el az utazásával?” – tette hozzá Anette Toivonen, egy, a fenntartható űrturizmusról szóló tanulmány szerzője, a finn Haaga-Helia Egyetem kutatója.