Új megvilágításban Erdély középkori környezettörténete
Az Erdélyi-szigethegység klímájának és tájhasználatának 1500 évet felölelő történetébe pillanthatunk be Dr. Jakab Gusztáv, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatója és kollégáinak vizsgálatai révén.
Az Environmental Archaeology szaklapban közölt eredmények a korábbi elképzelésekkel ellentétben azt mutatják, hogy az erdőirtásokat és a pásztorkodás intenzitását nem a klímaváltozás határozta meg, hanem a térségben zajló társadalmi és gazdasági folyamatok.
„Rendkívül népszerű a kutatók körében a múltban bekövetkezett természeti, társadalmi és gazdasági változások mögött klimatikus okokat keresni, gondoljunk csak a kis jégkorszak kiterjedt hatásaira a 17. században. Kutatásaink arra hívják fel a figyelmet, hogy ez nem törvényszerű. Egy jól szervezett társadalom, mint amilyen a középkori Magyar Királyság is volt, alkalmazkodni tud a változó környezethez. Ez a várható globális klímaváltozás kihívásait figyelembe véve fontos üzenetet hordoz számunkra is” – hangsúlyozta Dr. Jakab Gusztáv egyetemi docens, a MATE Környezettudományi Intézet Vízgazdálkodási és Klímaadaptációs Tanszékének oktatója, aki a környezetrégészet vezető szakfolyóiratában megjelent cikket első és levelező szerzőként jegyzi.
A kutatások alapján a havasi területek használata akkor vált különösen intenzívvé, amikor a helyi hatalmi és egyházi központok és uradalmak megerősödtek, az építkezési szokások megváltozása miatt megnőtt a faanyag iránti igény, majd egy havasi gazdálkodáshoz alkalmazkodott népcsoport is megjelent a térségben. A havasi területek erőforrásainak kiaknázását tehát a középkorban és a kora-újkorban sokkal inkább a változó igények és a gazdasági tevékenység szervezettsége határozta meg, mintsem a klímaváltozás.
„Cikkünk azért is figyelemre méltó, mert átfogó értékelést nyújt a középkori Erdély gazdasági, társadalmi és természetföldrajzi változásairól, olyan témákat érintve, mint a Bolgár Birodalom erdélyi terjeszkedése a 9. században, a magyar államalapítás hatásai a természeti környezetre vagy a románság erdélyi terjeszkedésének háttere” – tette hozzá a szakember.
Dr. Jakab Gusztáv 2016 óta tagja annak a Dr. Benkő Elek akadémikus által vezetett nemzetközi kutatócsoportnak, melynek célja a Kárpát-medence középkori környezettörténetének interdiszciplináris módszerekkel történő feltárása.
A kutatócsoportban régészek, történészek, geológusok és biológusok dolgoznak együtt, az elemzések pedig történeti dokumentumok, valamint a lápok tőzegrétegeiben megőrzött információk, például pollenszemek és mohamaradványok együttes értékelésén alapulnak. A kutatócsoport tehát ezek segítségével egyidejűleg képes vizsgálni a tájhasználati változásokat okozó környezeti és társadalmi tényezőket.
Ez a világ legvékonyabb spagettije
A keményítőből készült, mikroszkopikus szálakat nem étkezési célra, hanem ipari és gyógyászati felhasználásra tervezték.
Bevonattal növelhető a melegházak terméshozama
A természetes fényt hasznosító bevonat a növények számára használható hullámhosszúságúvá alakítja a beérkező napfényt, ezzel kiváltható a mesterséges világítás.
Gyakoribb az álmatlanság a fényszennyezett városokban
Bár a fényszennyezés pontosan olyan szennyezés, mint az erdőben eldobált autógumi vagy a folyóba öntött vegyszer, mégsem vesszük ugyanolyan komolyan.
Bezártságban még az étel is más
Az űrhajósok régóta panaszkodnak arra, hogy a földi körülmények közt még zamatos étel vonzó aromája megváltozik az űrben, így csökken az étvágyuk.
Ideje volna megállítani a gyors divatot és annak hulladékát
Kétféle sors vár a divatjamúlt ruhákra, és egyik sem környezetbarát, így puszta önámítás az, ha azt hisszük, újrahasznosítják.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
