Döntöttek az Europa Clipper indításáról
A NASA űrszondája 2024 októberében kelhet majd útra a Jupiter holdjához.
A NASA kiválasztotta az Europa Clipper űrszonda indítójárművét: a SpaceX Falcon Heavy nehézrakétája segítségével, a floridai Kennedy Űrközpont 39A indítóállásáról szállhat majd fel a Jupiter Europa nevű holdját vizsgáló eszköz. A szonda indításának költségei kb. 178 millió dollárra rúgnak.
Az Europa Clipper a közeljövő egyik legjobban várt NASA-küldetése, amelynek feladata az lesz, hogy a Jupiter jégkéreggel borított, és felszín alatti óceánnal rendelkező holdját, amely a négy nagy Galilei-féle hold legkisebbike, alaposan felmérje. A szonda elnyúlt pályáját úgy tervezték meg, hogy minél kevesebb időt kelljen a Jupiter erős sugárzásában töltenie, ez azt is jelenti, hogy nem az Europa körül fog keringeni, hanem az óriásbolygó körül, de oly módon, hogy a közelségei mindig az Europa mellett vezetnek majd. Ezzel a szonda élettartamát igen jelentősen meg lehet növelni, s így a rengeteg mérési adatot lesz is ideje hazasugározni a Földre. A speciális pálya mellett még erős sugárzásvédőket is építenek a szonda érzékeny műszerei köré.
A szonda számos kifinomult műszerrel vizsgálja majd a sokak szerint a Földön kívüli élet esélyét képviselő holdat. Az életlehetőségekre utaló nyomok mellett a szonda a hold geológiai aktivitását, összetételét vizsgálja majd, emellett megméri a jégkéreg vastagságát, felszín alatti olvadékból álló „tavak” nyomát keresi, s meghatározza a felszín alatti óceán mélységét és sótartalmát. Egy nemrégiben közzétett kutatásban a felszínt bombázó aprócska meteoritok hatását vizsgálták, és arra jutottak, hogy a jégkéreg felső 30 centis részét ezek átforgathatják, majd e réteget befolyásolja a sugárzás, és az itt lévő, mélyből eredő molekulák a sugárzás hatására átalakulhatnak. Emiatt az élet esetleges jeleit a 30 centinél mélyebb rétegekben kell keresnie majd a szondának.
A NASA követelményei közt szerepelt az, hogy a megfelelő képességekkel rendelkező rakéta legalább három sikeres indítással rendelkezzen. Ezt teljesíti a Falcon Heavy, amely ugyan 2019-ben repült utoljára, de mindhárom eddigi indítása tökéletes volt. Emellett a SpaceX nehézrakétája költség szempontból is kedvezőbb a szóba jöhető versenytársaknál, mint pl. a még mindig nem repült SLS (Space Launch System – ezt idén novemberre tervezik). A Falcon Heavy hátránya, hogy így csak 5,5 éves úton juthat majd el a szonda a Jupiterhez, ehhez gravitációs hintamanőverrel a Földnek és a Marsnak is hozzá kell járulnia. Az SLS segítségével ugyan alig 3 év alatt odaérne, azonban a szondát nem úgy tervezték, hogy kibírja az SLS indításakor fellépő erőket, így ez is fontos érv volt a SpaceX nehézrakétája mellett.