Hogyan keressünk meteoritokat a Marson?

A múzeum hatalmas meteoritgyűjteménye segítségével tesztelik és fejlesztik az ExoMars rovere, a Rosalind Franklin műszereit, a szakemberek a NAM2021 csillagászati konferenciáján számoltak be az eddigiekről.

A Mars kráterekkel és kövekkel teli felszínén lehetetlen feladatnak tűnik a meteoritok felkutatása, ám ennek ellenére a roverek már eddig is számos alkalommal bukkantak a felszínen heverő, űrből érkezett kövekre. Olyannyira jól végezték ezt a nem megcélzott feladatot, hogy a találati arányuk meghaladja a földi meteoritvadászokét, átlagosan minden megtett marsi kilométerre jut egy-egy meteorit. Hangsúlyozzuk: mindezt úgy, hogy egyáltalán nem volt a küldetések célja a meteoritvadászat – eddig.

Az Európai Űrügynökség közeljövőben indítandó ExoMars küldetésének rovere azonban már direkt keresni fogja a meteoritokat is amellett, hogy a talajba fúr, s a kinyert mintákat elemzi is, az esetleges egykori vagy jelenlegi élet nyomai után kutatva. A felszínt elérő meteoritok sokat elárulhatnak a körülményekről, mivel nyomot hagy rajtuk a légkör, amelyen keresztül elérik a felszínt, majd a helyi éghajlati-időjárási körülmények hatására történhetnek kémiai és fizikai változások rajtuk. Nem utolsó sorban egyes meteoritok szerves anyagokat is szállíthatnak egy bolygó felszínére.

A Mars felszíne igen ősi, így ahhoz is több milliárd év állt rendelkezésre, hogy összegyűljenek rajta a lepottyant meteoritok, ezáltal rengeteg, a múltra vonatkozó információt is ki lehet belőlük olvasni. A kutatócsoport, amely a Rosalind Franklin roverhez igyekszik minél nagyobb segítséget adni, elsősorban a PanCam kamerája, és a számos hullámhosszban vizsgálódó multispektrális ásványtani elemző műszer tesztelését végzi. Azt keresik, hogy milyen jellemzők alapján tudja majd a rover könnyen elkülöníteni a felszínen heverő kövek közül a meteoritokat. Többek közt az olyan mintázatfelismerési lehetőségeket is vizsgálják, amelyekkel például az úgynevezett Widmanstätten-mintázatot észlelhetik, melyeket az extrém erózió is láthatóvá tehet.

A Rosalind Franklinról elnevezett ExoMars rover indítását eredetileg 2020-ra tervezték, ám különféle technikai tényezők és a járvány miatt 2022-re csúszott. Ha a rover 2023-ban eljut a Marsra, a kutatók bíznak abban, hogy a felszínen talált meteoritokat majd tüzetesebben is tanulmányozhatja a rover, mielőtt továbbgurulna.