66 millió éve nyerő volt tyúkeszűnek lenni

66 millió éve a Chicxulub-becsapódást követően a nem madár dinoszauruszok kipusztultak. De vajon minek köszönhették a túlélést a madarak? A Texasi Egyetem (Austin) kutatói vezette csoport vizsgálta meg ezt a kérdést, egy nemrégiben előkerült kövület segítségével.

„A ma élő madarak agya összetettebb minden más állaténál – az emlősök kivételével” – mondta Christopher Torres, a kutatás vezetője. „Ez az új kövület végül segít megvizsgálni, vajon az agy mekkora szerepet játszott a madarak túlélésében.”

Mintegy 70 millió éves a kérdéses fosszília, amely egy Ichthyornis nevű egykori madáré, ez az állat a nem madár dinókkal együtt kihalt a kréta végén. Az állat ötvözte a dinók és a madarak számos tulajdonságát, pl. csőrben végződő, ám fogakkal teli állkapcsa volt. Torres és kollégái az érintetlen koponya vizsgálatával az agyba nyerhettek bepillantást.

Számítógépes tomográfia (CT) segítségével készült 3D modellen vizsgálták az agya felépítését. Ebből kiderült, hogy ez nem nagyon különbözött a kihalásra ítélt dinoszauruszokétól, a modern madarakéhoz képest viszont különösen a nagyagy mutatott eltérést. A madarak nagyagya, ahol helyt kapnak a kognitív funkciók, jóval nagyobb arányú, mint akár a dinóké, akár az Ichthyornisé volt.

„Ha egy agyi tulajdonság a túlélés záloga, azt várjuk el, hogy egy olyan állat, amelyből ez hiányzik, az a kipusztulók közt lesz, mint az Ichthyornis, s amelyek rendelkeznek e tulajdonsággal, azok a túlélők közé kerülnek. A modell pontosan ezt mutatja” – tette hozzá Torres.

Mivel rendkívül ritkák a kiváló állapotú ősmaradványok, ezért ez az Ichthyornis koponya most különösen fontos abban a kérdésben, hogy miért élhették túl a madarak a többi dinoszaurusz pusztulását.