Friss vulkanizmus nyomára bukkantak a Vénuszon
A kutatók hosszú időn át azt feltételezték, hogy a bolygón régen véget ért a vulkáni aktivitás.
Egy friss tanulmányban a szerzők azt írják, közelmúltbeli vulkanizmus nyomaira bukkantak a Vénuszon – számol be a tucsoni Bolygótudományi Intézet (PSI) oldala. Megan Russell, a Brit Columbiai Egyetem munkatársának csapata a Magellan űrszonda régi adatait elemezte, az eredményekből az nem derült ki, hogy az aktivitás ma is zajlik-e.
Úgy tűnik, a Vénuszon a vulkanizmus nem olyan rég ért véget, mint korábban feltételezték. Russelék szerint a jelenség még több tízmillió éve is létezhetett, ez geológiai értelemben a közelmúltnak tekinthető.
A Magellan 1990-ben állt pályára a Vénusz körül, a szakértők azóta használják adatait a bolygó vizsgálatára. Az égitest felszínén aránylag kevés becsapódási kráter látható, ami azt jelenti, hogy a nagyjából 1 milliárd éve kezdődő és 300 millió éve véget ért periódusban valami átformálta a Vénuszt. Azt nem tudni, hogy ez a valami egyetlen katasztrófa vagy több kisebb esemény volt-e.
A bolygó múltjának megismeréséhez elengedhetetlen a vulkanizmus történetének felmérése. Ahogy a számítógépes technológia fejlődik, úgy lehet egyre pontosabban analizálni a Magellan információit. A kutatók most a 350 kilométer széles Aramaiti-szegély vulkáni-tektonikus struktúrát tanulmányozták.
A csapat azt vizsgálta, hogy a helyi tűzhányó miként deformálta a környező talajt. Az ilyen megfigyelésből több jellemzőre, például a vulkán körüli hőáramlásra, illetve az aktivitás korára is következtetni tudnak. A modellezést követően az eredmények azt mutatták, hogy a vulkanizmus geológiai értelemben a közelmúltban zajlott.
Változnak a szelek a Jupiter nagy vörös foltjában
A Jupiter legfeltűnőbb és legismertebb légköri alakzata a nagy vörös folt, amelyről már tudjuk, hogy legalább 100 éve csökken a mérete.
Kihalt virágok újraalkotott illata
A Föld színéről rég kihalt virágok illatát mutatják be világszerte egy vándorkiállítás keretében.
A pókok már százmillió éve is gondos anyák voltak
Számos ma élő pók védelmezi a kicsinyeit, a petecsomótól kezdve a már kikelt apróságokig.
Szerves molekulákat vontak ki egy dinoszaurusz sejtmagjaiból
A molekulák maradványait porcsejtekből sikerült kimutatniuk a szakembereknek.
Tej segíthette a sztyeppék nomádjainak vándorlását
Az egyik első pásztorkodó népesség, a Jamnaja-kultúra tagjai jó 5000 éve kezdtek el terjeszkedni a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger vidéki sztyeppékről kivándorolva.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
