A gyaloglásban rekorder gyapjas mamut
Az állat élete során akkora távot tett meg, amellyel közel kétszer megkerülhette volna a bolygót.
Matthew Wooller, a Fairbanksi Alaszkai Egyetem munkatársa és kollégái új tanulmányukban egy sarkvidéki gyapjas mamut életen át tartó utazását rekonstruálják – számol be az egyetem oldala. Az állat 28 éven át elképesztő távot tett meg, közel kétszer megkerülhette volna a bolygót.
A csapat az egyetem múzeumában őrzött 17 ezer éves példány maradványait elemezte. A kutatók az agyaron végzett izotópos vizsgálat eredményeit össze tudták vetni a térség izotópos térképével. Mivel a mamutagyar az állatok egész életén át növekedett, és lerakódtak benne az egy-egy környékre jellemző stroncium-, nitrogén- és oxigénizotópok, tökéletesen megfelel az ilyen típusú analízisekre.
A szakértők eddig viszonylag keveset tudtak a gyapjas mamutok vándorlásról. Wooller szerint nem egyértelmű, hogy az egyed szezonális vándorló volt-e, de bizonyosan nagy távokat tett meg.
A példány a mai North Slope megye területén pusztult el, de sok más helyen is megfordult. A kutatók a korabeli rágcsálók fogai alapján kidolgozott izotóptérkép tanulmányozásakor az ismert természetes akadályokkal, illetve a mamut becsült napi mozgási sebességével is számoltak.
A genetikai elemzésből az is kiderült, hogy az egyed egy hím volt. Nagyjából 15 éves korában olyan hirtelen izotóp-eltolódást észleltek az agyarban, ami arra utal, hogy az állat kikerült hordájából. Hasonló mintát a mai elefántoknál is meg lehet figyelni. A példány életének utolsó telén látványosan nőtt a nitrogénizotópok szintje, ami az éhezés jele lehet.
Új megvilágításba került a szőlő kultúrevolúciója
A szőlőszemek ízére, a bogyók héjának színére és a muskotályos ízre irányuló emberi szelekcióba egyaránt betekintést adott az, a világot átívelő új genomikai elemzés, melyben a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem több kutatója is részt vett.
Egy marsi meteorit összetétele
A TTK kutatójának részvételével szerves anyagok sokszínű jelenlétét mutatták ki egy Földre hullott marsi eredetű meteoritban.
Inváziós poloskák gyérítése hőcsapdával
Az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (ATK NÖVI) kutatói egy új, mesterséges hőforrást alkalmazó poloskacsapdát fejlesztettek ki.
Tájsebek kijavítása gyeprekonstrukcióval
Az Ökológiai Kutatóközpont kutatói kimutatták a gyeprekonstrukció alkalmasságát az emberi tevékenység nyomán létrejött tájsebek kijavítására
Hasonlóság a kutyák és az emberek agyműködése között
Az ELTE etológusainak legújabb kutatása szerint a két faj evolúciós távolsága ellenére a kutyák és az emberek agya hasonlóan dolgozza fel a környezet hangjait.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
