A lakosság segítségével mérik föl a parlagfű-olajosbogár hazai terjedését

A parlagfű-olajosbogár már Magyarországon is megjelent, bár még nincsenek sokan. Az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézete (ATK NÖVI) megállapodást kötött a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (NÉBIH) azzal a céllal, hogy felmérjék a rovar magyarországi előfordulását, illetve további vizsgálatokat tervezzenek meg hazai életmódjának megismerésére. Az ATK NÖVI szakemberei citizen science módszerrel, azaz a lakosság bevonásával – amatőr rovarászok, gazdálkodók és kirándulók segítségével – vizsgálják, hogy hol és milyen mennyiségben van jelen a parlagfű-olajosbogár Magyarországon – olvasható az ELKH weboldalán.

Forrás: MTI

Az ország legtöbb gondot okozó allergén növénye a parlagfű, az ellene való védekezés társadalmi ügy. Emiatt fontos, hogy olyan biológiai védekezési módszereket dolgozzanak ki a kutatók, amelyek csökkenthetik a pollentermést. Ebben segíthet a parlagfű-olajosbogár (Ophraella communa), amely hazánkban nem őshonos faj. Észak-Amerikából származik, ahonnan a gazdanövény is – magyarázta Kontschán Jenő, az ATK NÖVI igazgatója.

A bogár már megjelent Olaszországban, Horvátországban és Szerbiában, és 2020-ban néhány nem főállású rovarász megtalálta Budapesten, Soroksár környékén is. Kontschán Jenő szerint várható volt a felbukkanása, hiszen a horvátországi és szerbiai előfordulása 100 kilométerre esik a magyar határtól, és megszokott, hogy ilyen esetekben az állatok természetes terjedéssel újabb élőhelyeken jelennek meg.

A parlagfű-olajosbogár – elődlegesen a lárvája – a parlagfüvet rágja, jól felismerhető kártételt okozva a növény levelein. Olaszországi vizsgálatok kimutatták, hogy ahol stabil populációja létezik, ott a parlagfű pollentermelése mintegy 30 százalékkal csökkent.

Ugyanakkor a dolog mégsem ilyen egyszerű – tette hozzá Kontschán Jenő –, hiszen Magyarországon a bogár egyetlen eddig ismert előfordulási helye Soroksár, ami viszonylag messze van a többi elterjedési területtől. Ez alapján nem lehet eldönteni, hogy mindez egy egyszeri behurcolásnak az eredménye, vagy esetlegesen már szélesebb körben is elterjedt a faj az országban.

Az ATK NÖVI kutatói ezért a lakosság – a rovarászok, a gazdálkodók és a természetjárók – segítségét kérik a tavalyi év őszén hazánkban is megjelent parlagfű-olajosbogár hazai terjedésének felméréséhez és előfordulásának pontosabb behatárolásához.

A bogár könnyen felismerhető, körülbelül fél centiméter hosszúságú, sárga-sárgásbarna színezetű, szárnyfedőin fekete hosszirányú sávok láthatók. Főleg parlagfűn található meg, és szabad szemmel is jól megfigyelhető.

A szakemberek kérik, hogy aki felismeri a bogarat, küldje el a pontos előfordulási adatait, megfigyelésének dátumát, helyszínét, illetve lehetőség szerint egy jó minőségű fényképet a parlagfubogar@atk.hu e-mail címre.

A kutatókat az is érdekli, hogy az állat a parlagfüvön kívül milyen tápnövényeken fordulhat elő. Ugyancsak érdekes kérdés, hogy ha meg is él Magyarországon, vajon képes-e a külföldi példákhoz hasonló hatékonysággal csökkenteni a parlagfű pollenjének mennyiségét. Kontschán Jenő hozzátette, hogy ha a bogár megtelepszik az országban, az valamilyen szintű pollencsökkenést fog okozni, azonban nem fogja orvosolni az összes gondot, így a parlagfű kaszálására vonatkozó felhívásokat maradéktalanul be kell tartani – akár itt van a bogár, akár nincs.