Ez a mai népcsoport áll a legközelebb a kihalt gyenyiszovaiakhoz

A távoli múltban a modern emberek közeli rokonaikkal, így a neandervölgyiekkel és gyenyiszovaiakkal is keveredtek – a folyamat genetikai nyomai a mai populációkban is kimutathatóak. Maximilian Larena, az Uppsalai Egyetem munkatársa és kollégái új tanulmányukban azt írják, az ayta magbukun Fülöp-szigeteki negritó csoportnál a legegyértelműbb a gyenyiszovai eredet – számol be a Phys.org. A kutatók szerint ezen populációban sokkal magasabb az ősi rokonunkhoz köthető gének száma, mint a korábbi rekordereknél, a pápuai felvidéken élő népeknél.

Larena kiemelte, annak ellenére jutottak erre az eredményre, hogy a helyi negritók a közelmúltban kelet-ázsiai eredetű csoportokkal keveredtek el. Ezekben a populációkban meglehetősen alacsony a gyenyiszovai gének aránya.

A szakértők egy nemzetközi projektben 118 Fülöp-szigeteki és ausztrál-pápua etnikai csoport 2,3 millió genotípusát elemezhették. Úgy tűnik, az ayta magbukunok állnak a legközelebb a néhai gyenyiszovaiakhoz. Ez összhangban van azzal az elmélettel, mely szerint a Fülöp-szigeteket a modern emberek érkezése előtt számos eltérő emberfaj lakta.

Larena szerint az ősi keveredések változatos genetikai származást idéztek elő a Fülöp-szigeteki negritók és pápuák körében, később, a kelet-ázsiai bevándorlás révén ugyanakkor ez a származás „hígult”. Egyes populációk, így az ayta magbukunok viszont kevésbé voltak érintkezésben az újonnan érkezőkkel, ily módon fennmaradhattak bennük a gyenyiszovai gének.