Hány perc egy marék dió?

Három amerikai kutató két szempont szerint vizsgált meg több mint 5800 élelmiszert: fenntarthatóság és az emberi egészségre kifejtett hatások alapján. Ez utóbbi esetben azt mérték fel, hogy az adott élelmiszer egy adagjának elfogyasztása jótékony esetben hány egészségben leélt percet tesz hozzá életünkhöz, míg a káros hatások esetében hány egészséges percet vesz el tőlünk. A Nature Food hasábjain közzé tett tanulmány szerzői a The Conversation hasábjain foglalták össze a kutatásuk eredményét.

Az egyes élelmiszerekben lévő összetevőket 15 szempont szerint értékelték aszerint, hogy azok milyen egészségügyi hatást fejtenek ki, pl. szívroham, vastagbélrák, diabétesz, ill. néhány további betegség előfordulásával kapcsolatban. Az élelmiszerek előállításának környezeti hatásait 18 szempont alapján számították ki.

A legnagyobb egészségügyi veszteséget a sózott marha hagymás paradicsomszószban mutatta, egy adag elfogyasztásával 71 perc egészségben eltöltött időt veszít az ember. A legnagyobb nyereséget a paradicsomos szardínia adta: 82 perc egészséges időt kap, aki ebből egy adagot elfogyaszt. Míg egy hot dog egyértelműen csökkenti az egészséges időnket, addig egy szelet almás pite semleges hatású, a benne lévő gyümölcs miatt.

Ezek persze csak kiragadott példák és az amerikai étrend szokásait tükrözik, azonban általános adat is szerepel: minden gramm feldolgozott hústermék elfogyasztása közel fél percet vesz el az egészségben eltölthető életünkből, ezt itthon is megszívlelhetjük.

A kutatók kitérnek arra, hogy környezeti szempontból sem szabad általánosítani az étrend kapcsán: korábbi kutatásokban gyakran szembeállították egymással a növényi és állati eredetű étrendet, ám a kép ennél árnyaltabb és összetettebb. Míg az állati eredetű élelmiszerek előállításához kétségkívül jelentős környezeti erőforrások szükségesek, nem szabad elfelejteni azt sem, hogy magvak, diófélék és gyümölcsök termelése kb. annyi vizet igényel, mint az állati eredetű élelmiszereké. Emellett az állati élelmiszereink esetében igen nagy különbségek vannak azok környezeti hatásában azonos kalóriatartalmú mennyiségre számítva, pl. egy adag marhahús 2,5 kg szén-dioxidnak megfelelő üvegházgázzal jár, a sajtok és a csirkehús esetében ez csak 0,3 kg. Egészségügyi és környezeti szempontból ellentmondásos például a hal, mivel bár igen egészséges, fajtól függően egészen súlyos hatása is lehet a halászatának.

Vannak azonban mindkét szempontból jótékony változtatási lehetőségek is: ha fél adag feldolgozott hústermék és fél adag marhahús (kb. a kalóriabevitel tizede) napi elfogyasztását felcserélik diófélékre, hüvelyesekre, zöldségre-gyümölcsre és környezeti szempontból nem problémás halra, akkor naponta 48 perc egészséges életet nyerhet az ember, miközben harmadával csökkenti az élelme szén-lábnyomát.

A címbéli kérdésre is megkapjuk a választ: egy adag (3 deka) dióféle elfogyasztásával 25 egészséges percet nyerhetünk.