Milyen hatásuk van az erdőtüzeknek a csapadékra?

Ha több a légkörben a kondenzációs mag, amelyre a pára kicsapódhat, akkor, az elképzelések szerint több lehet a csapadék is. De vajon a valóság mennyire fedi az elméletet? Erre a kérdésre kereste a választ egy amerikai légkörkutató csoport, a kutatásról az Amerikai Geofizikai Unió számolt be.

A 2018-as tűzvészek ideje alatt számtalan légköri vizsgálat zajlott, többek közt repülőgépes mérések a légkör kémiai összetételét és egyéb tulajdonságait illetően. Ezek keretein belül került sor a füstfelleg felett formálódó felhőkön végzett műszeres mérésekre, Idaho állam keleti részén. Mind a füst szemcsenagyságát és a szemcsék mennyiségét, eloszlását vizsgálták, mind pedig a felhőkben lévő kicsapódott páracseppecskékét, illetve számos mintavétel is történt.

A kutatók egészen meglepő eredményre jutottak az elemzések során: nemhogy több esőt adnának a füstön született gomolyfelhők, hanem csökkent a belőlük kihullható csapadék mennyisége! A felhőkben ugyan ötszörösére nőtt a kicsapódott szemcsék száma, azonban azok mérete csupán fele akkora volt, mint a füst által nem befolyásolt felhőké. Az aprócska szemcsék túl kicsik ahhoz, hogy a tömegüknél fogva kihullhassanak a felhőkből, ez pedig azt is jelenti, hogy a tüzek felett képződő felhők nem hozhatnak a tűzvészeket eloltó esőt a területre.

Egy korábbi kutatásban az Amazónia feletti füst kapcsán jutott egy másik csoport hasonló eredményre. Bár minden bizonnyal ez csak egy kis része azoknak az összefüggéseknek, amelyeket még nem ismerünk, de úgy tűnik, a tűzvészek azzal, hogy csökkentik a csapadék mennyiségét, saját magukat serkenthetik.

A kutatók megjegyzik, hogy most csupán a viszonylag alacsonyan képződő felhőket vizsgálták, és minden valószínűség szerint eltér a hatás a magasba nyúló zivatarfelhők esetében.