Mi az a Hyperloop és hogyan működik?

A Virgin cégbirodalomról legutóbb az űr határáig tartó repülés kapcsán hallottunk, azonban közelebbi, földi céljai is vannak a Sir Richard Branson-féle óriásvállalkozásnak. Néhány éve zajlanak a kísérletek a Hyperloop nevet kapott közlekedési eszközzel, amely voltaképp egy mágneses vasút egy levegő nélküli alagútban. Az első sikeres, utasokkal végrehajtott tesztjére 2020-ban került sor.

Mit is tud ez a speciális közlekedési eszköz? Lerövidíteni az időt, amit a városok közti úttal töltünk: ami korábban órákba telt, azt majd néhány perc alatt megtehetjük. Az eszköz a majdnem teljesen légüres térben üzemel, a „kocsik” egy cső belsejében suhannak, ahol levegő hiányában közel zéró a légellenállás, így elképesztően kevés energiával el lehet jutni egyik pontból a másikba. A kocsik saját akkumulátorral közlekednek, akár az 1000 kilométer per óra sebességet is meghaladja az eszköz, emellett zajtalan, kényelmes és biztonságos.

A maglev (lebegő mágnesvasút) elvén működő eszközt a kocsik tetejére épített elektromágnesek lebegtetik és hajtják a pályán, háromszor gyorsabban és tízszer hatékonyabban, mint a leggyorsabb ma üzemelő maglev vonatok. A Virgin Hyperloop honlapján található kalkulátorban kiszámítva egy Bécs-Budapest Hyperloop-út hossza mindössze 20 perces (vagyis jó eséllyel gyorsabb, mind csúcsforgalom idején átjutni Budáról Pestre).

A kocsik konvojokban, egymással való fizikai összeköttetés nélkül utaznak, ez lehetővé teszi, hogy a konvoj egyes kocsijai külön-külön úti célokba jussanak el (szemben az együtt utazó vasúti kocsikkal). Az egyes kocsik, mozgó alkatrészek híján zökkenőmentesen tudnak nagy sebességnél is kiválni a konvojból s átállni más útvonalra.

Az eszköz gyakorlatilag a repülőgépek sebességével tudja majd óránként utasok tízezreit szállítani anélkül, hogy közvetlenül szennyezné a levegőt. Energiahatékonysága jobb bármilyen hagyományos közlekedési eszköznél, a környezeti hatása pedig az eszközök élettartamára nézve alacsonyabbak a többi típusú közlekedésénél.

A Virgin Hyperloop szépen hangzó terveihez persze hatalmas beruházások szükségesek, hisz rengeteg vákuum-pályát kell megépíteni, és ez valószínűleg óriási összegeket emészt majd fel, így biztos, hogy nem fog túl gyorsan terjedni, egyelőre. Aggodalmas elképzelni a Hyperloop esetében egy meghibásodást, balesetet, vagy terrortámadást is, így a technológiának számos ellenzője is akad.

Ha azonban mégis beválik, kontinenseken belül akár ki is válthatja a légi közlekedést.

A vákuumban közlekedő vonat ötletét Robert Goddard rakétakutató vetette fel először a 20. század legelején, és más cégek, így pl. a SpaceX is foglalkozik a gyakorlati megvalósítással.