Rengeteg új munkahelyet teremt a zöld energiára való átállás

Nem tűnik könnyűnek garantálni, hogy a fosszilis üzemanyagipar hanyatlásával munkájukat elveszítők találjanak új állást. Azonban, egy, a One Earth szakfolyóiratban közzé tett kanadai-európai kutatás szerint az energiaszektorban a jelenlegi 18 millió fő helyett 2050-re 26 millió fő munkájára lesz szükség, amennyiben a párizsi egyezménynek megfelelően 2 Celsius-fok alatt szeretnénk tartani a felmelegedést. Az energiaszektorban dolgozók közt 84 százalékos részt kap 2050-re a megújuló energiaipar, főként a szél- és napenergia lesznek a fő foglalkoztatók. Amennyiben nem akarjuk a 2 fokos felmelegedési célt tartani, 5 millióval kevesebb munkahelyre lesz szükség. A kutatók kizárólag az energiaszektorban dolgozókat, illetve az ezzel kapcsolatos építési és karbantartási feladatokat ellátókat vizsgálták, az olyan mellékes feladatok elvégzését, mint pl. az üzemanyag-szállítás, már nem vették be a tanulmányba – korábban számos vizsgálat e járulékos ágazatokat is beszámította.

Egy 2020-ra vonatkozó felmérés szerint a világ energiaellátásának negyedét biztosítja atomenergia vagy megújuló energia – magyarul a háromnegyede még mindig fosszilis energiahordozókhoz kötődik. Azonban ez az arány javulni fog, már csak azért is, mert a megújulók, mint a nap- és szélenergia már most olcsóbb (megawattórára vetítve), mint a fosszilis eredetű energia. A világ számtalan régiójában rengeteg új munkahelyre lesz szükség, pl. Ázsia (Kína kivételével), a Közel-Kelet, Észak-Afrika, az USA vagy Brazília is ezek közé tartozik. Azok az országok veszíthetnek munkahelyeket, ahol nagyon nagy a fosszilis energiahordozók aránya, így Kína, Ausztrália, Kanada, vagy épp a szubszaharai Afrika országai.

Az új munkahelyek nem helyhez kötöttek (szemben a bányászattal), így bármely ország kiveheti a részét e fejlesztésekből, ha megfelelő döntéseket hoz, például azzal, hogy a megújulók kinyeréséhez szükséges eszközök előállításába fektet, vagy politikailag ilyen befektetéseket támogat.

Nagyon fontos az is, hogy a korábban például a bányászatban dolgozókat, valamilyen módon bevonják a megújulásba. Erre vonatkozó kezdeményezések is léteznek már, amelyek szerint például a fosszilis szektorban dolgozókat a bányarehabilitációkban és hasonló helyeken alkalmazni lehetne, illetve oktatás útján átképezni őket más tevékenységekre.

Vannak a mostani tanulmánynál még optimistább előrejelzések is: egy 2020-as számítás alapján egyedül az akkumulátorok gyártásában 10 millió fő plusz munkaerőre lesz szükség 2050-re.