Kiosztották a 2021-es Ig Nobel-díjakat
A vicces, ám mégis elgondolkodtató kutatásokért járó díjak idén 31. alkalommal találtak gazdára.
A tudomány, bár igen komoly dolog, nem nélkülözi a humort sem, s így talán olyanokhoz is közelebb kerülhet, akik egyébként nem foglalkoznak vele. Az Ig Nobel olyan kutatásokért jár, amelyek minden szempontból megfelelnek a tudományos kutatások ismérveinek, a legtöbb esetben komoly folyóirati tanulmányok formájában jelentek meg, ám emellett témájuk, eredményük mosolyra fakaszt. A 2021-es díjakat, a szokásokhoz híven számos kategóriában osztották ki, s az idei gálát is a virtuális térben tartották.
Biológiai Ig Nobel-díjat kapott egy svéd kutató, Susanne Schötz, mégpedig a macskák dorombolásának, nyávogásának, kurrogásának, nyöszörgésének, csicsergésének, ordításának, morgásának, fújásának, és még számos különféle hangadásának az elmúlt évek során elvégzett, több tanulmányt eredményező elemzéséért. A vizsgálatokat az emberi nyelv, emberi beszéd felméréséhez használt módszerekkel végezte.
Egy ökológia területén végzett, igencsak hiánypótló kutatást is díjaztak, iráni és spanyol szakemberek személyében: Leila Satari, Alba Guillén, Àngela Vidal-Verdú, és Manuel Porcar kapták a 2021-es Ig Nobelt azért a vizsgálatukért, amelyben az utcán kiköpött és járdákra ragadt rágógumik baktérium-népességét mérték fel.
A kémiai Ig Nobel-díjat egy népes, nemzetközi kutatócsoport kapta: Jörg Wicker, Nicolas Krauter, Bettina Derstroff, Christof Stönner, Efstratios Bourtsoukidis, Achim Edtbauer, Jochen Wulf, Thomas Klüpfel, Stefan Kramer, és Jonathan Williams. A díjazottak tanulmányukban leírják, hogy a mozik légterében mérhető emberi eredetű illó anyagokat miként lehet felhasználni a filmek korhatár-meghatározásához, a közönség ugyanis a filmben látható jelenetek érzelmi hatásait az általuk kibocsátott szaganyagok formájában közli.
A közgazdasági kategóriában győztes kutatás eredménye szerint minél elhízottabb egy ország vezetője, annál nagyobb az országban a korrupció, a felmérést szovjet utódállamokat érintően végezte el Pavlo Blavatskyy francia kutató.
Orvosi Ig Nobel-díjat kapott Olcay Cem Bulut, Dare Oladokun, Burkard Lippert és Ralph Hohenberger, mégpedig azért, mert bizonyították, hogy a szex igen hatékony orrdugulás ellen. A kutatási eredményeik szerint az orgazmus, nők és férfiak esetében egyaránt javította az orrlégzést, és pont ugyanolyan hatékonysággal oldotta fel az orrdugulást, mint az e célt szolgáló orrcseppek.
Béke Ig Nobelt kapott Ethan Beseris, Steven Naleway, és David Carrier azért a kutatásért, amelyben a férfiúi szakáll ütések erejét tompító, a hím oroszlánok sörényéhez hasonló védelmi szerepét vizsgálták.
Fizika területén díjazták Alessandro Corbetta, Jasper Meeusen, Chung-min Lee, Roberto Benzi és Federico Toschi kutatókat, akik kísérleteikben azt vizsgálták, hogy a járdákon a járókelők miért nem ütköznek folyton egymásba.
Kinetikai Ig Nobel-díjat kapott Hiszasi Murakami, Claudio Feliciani, Juta Nisijama, and Kacuhiro Nisinari, akik azt vizsgálták kísérleteikben, hogy miért is ütköznek néha egymásba a járókelők az utcán.
Rovartani díjjal jutalmazták John Mulrennan, Jr., Roger Grothaus, Charles Hammond és Jay Lamdin kutatókat, akik ezelőtt 5 évtizeddel, 1971-ben azt vizsgálták, miként lehet a tengeralattjárókat csótánymentessé tenni.
Közlekedési Ig Nobel-díjat kapott Robin Radcliffe, Mark Jago, Peter Morkel, Estelle Morkel, Pierre du Preez, Piet Beytell, Birgit Kotting, Bakker Manuel, Jan Hendrik du Preez, Michele Miller, Julia Felippe, Stephen Parry és Robin Gleed, azért a vizsgálatukért, amelyben azt mérték fel, hogy biztonságos-e az orrszarvút légi úton fejjel lefelé szállítani – a válasz igen.