Fütyült nyelvek segíthetnek a delfinek kommunikációjának megértésében
A fütyült nyelvek lényege, hogy a szótagokat és szavakat dallamokká alakítják.
Több mint 80 kultúrában az emberek még napjainkban is fütyült nyelvet használnak arra, hogy kommunikáljanak a távolban lévő társaikkal. Egy friss tanulmányban a szerzők azt írják, ezen nyelvek elemzése segíthet megérteni, hogy miként épül fel a palackorrú delfinek kommunikációja – számol be a Frontiers.
A fütyült nyelvek jellemzően egyenetlen tájakon, például hegyvidékeken alakultak ki, ahol a füttyszó jóval messzebbre képes eljutni, mint a beszéd. Bár az egyes nyelvek sokban különböznek egymástól, mind egy elven alapulnak: az emberek a szótagokat és szavakat dallamokra egyszerűsítik le. Egy gyakorlott hallgató rengeteg információt képes megérteni az ilyen jelekből, a fütyült török nyelv sokszor ismételt mondatait például 90 százalékos pontossággal ismerik fel.
Az ötlet, mely szerint a fütyült nyelvek segíthetnek az emlősök, például a delfinek kommunikációjának modellezésében, már az 1960-as években felmerült. Diana Reiss, a mostani tanulmány egyik szerzője szerint az emberi és az állati kommunikáció ugyan sokban különböznek egymástól, a fütyült nyelvek mégis hozzájárulhatnak annak felméréséhez, hogy a palackorrú delfinek miként dekódolják a komplex információkat.
A kutatók célja az, hogy új módszereket dolgozzanak ki a delfinek kommunikációjának vizsgálatára – terveik között szerepel a mesterséges intelligencia alkalmazása is. A csapat egy olyan adatbázist akar felhasználni, amelybe 2003 óta gyűjtik a francia és brazil szakértők, illetve különböző nonprofit szervezetek a fütyült és hangszeres nyelvekre vonatkozó információkat.
Termeszvárak az energia-hatékonyabb épületekért
Élő és lélegző, kisebb energiafelhasználású épületeket hozhatunk létre a termeszvárak megismerésén át.
Aranyszínű kövületek
Kiderült, minek köszönhetik különleges ragyogásukat egy német lelőhely kövületei.
A modern ember családfája inkább kusza bozót
Új genetikai adatok és modellszámítások segítségével arra jutott egy kutatócsoport, hogy nemcsak Afrika egyetlen területéről származnak elődeink.
Hosszú szünet után folytatódik a gravitációs hullámok megfigyelése
Elindult a LIGO-Virgo-KAGRA Kollaboráció új megfigyelési időszaka, amely korszerűsített műszerekkel, új és még pontosabb hullámmodellekkel és fejlettebb adatelemzési módszerekkel zajlik majd – közölte az ELTE az MTI-vel.
Kardfogú csúcsragadozó a perm végi kihalás küszöbén
A csúcsragadozó közvetlenül a 252 millió évvel ezelőtti hatalmas kihalási hullám előtt élt a mai Dél-Afrika területén.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
