A mikrozöldség a jövő tápláléka

Nagy jövőt jósolnak a szakemberek az étkezési célú növényi csíráknak, mikrozöldségeknek amelyek ma csak drága ínyencségnek számítanak még.

Az úgynevezett mikrozöldségek, vagyis az ehető növényi „palánták” kert nélkül is bárhol megtermelhetők, teli vannak hasznos tápanyagokkal, sokféle ízű és állagú élelmet jelentenek, és a Pennsylvania Állami Egyetem által végzett kutatások szerint a jövőben a mostaninál sokkal alapvetőbb feladatot láthatnak el a világ élelmiszer-biztonságában.
A mikrozöldségekkel az ember képes olyan helyeken is friss, tápláló élelmet termeszteni, mi egyébként mezőgazdasági szempontból sivatagnak számít, mondta Francesco Di Gioia, zöldségtermesztés-kutató. A jelenlegi covid-19 járvány is megmutatta, mennyire sérülékeny az élelmiszer-gazdaságunk, és egyszerre kell megoldani azokat a problémákat is, amelyek a minőségi éhezésben és a minőségi táplálkozási egyenlőtlenségekben nyilvánulnak meg. E problémákat egy-egy jövőbeli katasztrófahelyzet csak súlyosbítani fogja, vagyis a szegények még a mostaninál is kevesebb zöldséghez juthatnak hozzá. A mikrozöldségek azonban kiváló megoldást jelenthetnek erre a helyzetre.
Mi a különbség a csíra és a mikrozöldség közt? A csírát termesztő közeg és fény nélkül, csupán víz hozzáadásával 3-5 nap alatt termeljük, és „szőröstől-bőröstől” esszük. A csírák növekedéséhez kizárólag a magvakban tárolt anyagok nyújtanak tápanyagot, nincs szükség külön tápozásra a termesztéshez. Tágabb értelemben a csíra egy egészen fiatal mikrozöldségnek tekinthető. A mikrozöldséget egy kevéske termesztő közegben tápoldat és fény segítségével termeljük; akár 7-14 nap alatt ehető méretűre nő – ám csak a föld feletti részeket vágjuk le és esszük meg. A mikrozöldség előnye, hogy a szikleveleken kívül már valódi levelek is növekedésnek indulnak bennük, így az ízviláguk, állaguk változatosabb. Jóval többféle mikrozöldség termelhető, mint ahány magból ízletes csírákat tudunk nevelni. A mikrozöldségek tápértéke nagyobb, mint a csíráké, és ugyanannyi mag felhasználásával az egyszerű csíra mennyiségénél többször nagyobb mennyiség termelhető.
A mikrozöldségek rendkívül gyorsan termeszthetők, csak minimális tápot igényelnek, azonban hatalmas lehetőséget jelentenek az alapvető tápanyagok, antioxidánsok terén. Mezőgazdasági technológiák segítségével olyan mikrozöldségeket lehet termelni, amelyek speciális táplálkozási igényeket elégítenek ki, vagy épp valamilyen mikrotápanyag-hiányt képesek pótolni. Az, hogy krízishelyzetekben könnyen használhatóak, az élelmiszer-biztonság kérdésében jelent nagy segítséget.

Bárki termelhet otthon mikrozöldséget, megfelelő magvak és tőzeg, vagy tőzeg-perlit keverékben. Olyan egyszerű a termesztésük, hogy a NASA és az ESA is a mikrozöldségeket tartja a hosszú távú űrutazások során termelhető és fogyasztható friss zöldségnek.
Di Gioia szerint előre elkészíthető mikrozöldség-csomagokat kellene raktározni, amelyeket egy katasztrófahelyzetben, szükséghelyzetben csak elő kell venni, és rövid idő alatt fontos tápanyagokhoz juthatnak a rászorulók.
Akik termeltek már ún. búzafüvet, vagy a macskájuknak macskafüvet, azok már testközelből ismerik a mikrozöldségek egy fajtáját (mindkettő ugyanolyan gabona). Ezek a tapasztalatok sokakat talán más típusú mikrozöldség termesztésére sarkallhatnak, s a még mindig csak ínyencségnek tartott élelmiszerek valóban jobban elterjedhetnek.