Gazdára talált a 2021-es fizikai Nobel-díj

A díjat két részre osztva három fő kapta: az egyik felét Syukuro Manabe (USA) és Klaus Hasselmann (Németország), a másik felét Giorgio Parisi (Olaszország) nyerte el.

Manabe és Hasselmann esetében a Föld éghajlatának fizikai modellezése, a változékonyság számszerűsítése és a globális felmelegedés előrejelzése terén végzett munkáját ismerték el.

Giorgio Parisi a fizikai rendszerekben, atomi szinttől bolygóléptékű szintig tapasztalt zavarok és fluktuációk kölcsönhatásainak feltárása terén alkotott elméletét díjazták.

A komplex rendszereket a véletlenszerűség és a zavarok jellemzik, s különösen nehéz megérteni őket, az idei díjazottak viszont sokat tettek azért, hogy leírhatóvá és hosszú távon előrejelezhetővé váljon e rendszerek viselkedése.

Syukuro Manabe (született 1931-ben a japán Singuban) a szén-dioxid szintje és a földfelszín hőmérséklete közti kapcsolatokat még az 1960-as években kezdte kutatni, s ő volt az első, aki vizsgálta a kisugárzási egyensúlyt és a légtömegek függőleges áramlását. Munkássága alapozta meg a mai klímamodelleket.

Mintegy 10 évvel később Klaus Hasselmann (született 1931-ben Hamburgban) olyan modellt alkotott, amely az időjárást és az éghajlatot összekapcsolta, s ezzel bebizonyította, hogy a klímamodellek akkor is lehetnek megbízhatóak, ha az időjárás kaotikus. Azt a módszert is ő dolgozta ki, amellyel mind az emberi tevékenység, mind a természetes folyamatok klímára ható jeleit azonosítani lehet. Az ő módszerei alapján lehetett a felmelegedést az emberi szén-dioxid kibocsátáshoz kötni.

Giorgio Parisi (született 1948-ban Rómában) 1980 körül a rendezetlen, komplex anyagokban rejtett mintázatokat fedezett fel, e munkája a komplex rendszerek elméletének egyik legfontosabb részét képezi. Elmélete alapján tudjuk számtalan rendezetlen anyag látszólag teljesen véletlenszerű viselkedését, jelenségeit leírni, olyan szakterületeken, mint pl. a matematika, a biológia, az idegtudomány, vagy a gépi tanulás.

A fizikai Nobel-díj bizottság elnöke, Thors Hans Hansson elmondta: „Az idei esztendő díjai megmutatják, hogy az éghajlattal kapcsolatos ismereteink szilárd tudományos alapokon, megfigyelések szigorú elemzésén nyugszanak. A díjazottak mindhárman jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy mélyebben megértsük az összetett fizikai rendszerek tulajdonságait és fejlődését.”