Csodás galaxist fotózott a Hubble
Az NGC 5728 különlegessége, hogy bár aktív galaxismaggal rendelkezik, mégis meg lehet figyelni.
A Hubble űrtávcső új képén egy spirálgalaxis, az NGC 5728 látható – számol be a NASA. A rendszer a Földtől mintegy 130 millió fényévre fekszik.
A felvételhez az adatokat a Wide Field Camera 3 (WFC3) nevű műszerérel gyűjtötték, amely rendkívül érzékeny a látható fényre és az infravörös sugárzásra – a fotón látható régiók az érintett tartományokban bocsátanak ki jeleket. Az NGC 5728-hoz hasonló rendszerek ugyanakkor olyan sugárzást is létrehoznak, melyet a WFC3 képtelen észlelni.
A felvételen az NGC 5728 egy elegáns és fényes spirálgalaxisnak tűnik, az viszont nem derül ki a fotóból, hogy a rendszer rendkívül energetikus, egy úgynevezett Seyfert-galaxis. Az ilyen rendszerek közepén aktív galaxismag található (AGN), különlegességük pedig az, hogy az igen energetikus AGN ellenére a rendszer egyes részei jól kivehetőek. Más aktív galaxismagok annyi sugárzást hoznak létre, hogy szinte lehetetlen megfigyelni az objektumokat befogadó rendszereket.
Ahogy a kép is mutatja, az NGC 5728 jól vizsgálható. Az AGN azonban olyan sugárzást is kibocsát, amelynek megfigyeléséhez a WFC3 nem elég érzékeny – a galaxismagot körbevevő por ráadásul blokkolhatja a jelek egy részét.
Részecskegyorsítási és nanooptikai kísérletek
Egy most lezárult 4 éves együttműködés keretében új nanooptikai áramköröket, részecskegyorsítási módszereket és optikai diagnosztikát fejlesztett az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont és a szegedi ELI Lézerközpont mintegy 25 kutatója a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával.
Egy 40 fényévre lévő bolygó légköre
A James Webb-űrteleszkóp alig néhány órás megfigyelés során képes volt észlelni az exobolygó légkörének dinamikus változásait.
Érzékenyebbek a rovarirtókra a méhek a változó klímán
Egy új kutatás szerint a változó hőmérséklet érzékenyebbé teszi a méheket a rovarirtó szerekkel szemben.
Hogyan marad jobb a sör: palackban vagy dobozban?
A söripar versengésének tárgya lehet az a kérdés is, hogy mibe is csomagolnak, mi őrzi meg jobban a jellegzetes aromákat.
A trilobiták középső szeme
150 évnyi kutatást követően végre sikerült megtalálni a ma élő ízeltlábúakra is jellemző középső pontszemeiket.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
