Dömötör, Armand, Örs2021. október 26., kedd
Tudomány

Barabási Albert-László: a véletlennek óriási szerepe van

2021.10.07.NG
National Geographic Magyarország

Így lesz az emberi teljesítmény a számok nyelvére lefordítható és adott esetben megjósolható.

Barabási Albert László fizikus, hálózatkutató
Forrás: Jeki Gabriella

 

A pandémia ideje alatt megtanultuk, hogyan kapcsolódik minden egymáshoz, és lassan kezdjük megérteni, hogy mit is jelent ez a tudományban, a mindennapjainkban vagy épp a gazdasági életben. Úgy tűnik, hogy a hálózatok alapvető működésének megértésével szinte bármit értelmezhetünk és modellezhetünk, ami kis részekből épül fel. De mi kapcsolja össze a járványokat az álhírek terjedésével és a társadalmi mintázatokkal? Hogyan érthetjük meg napjaink globális folyamatait? Miért nem tudtuk megállítani az új koronavírus terjedését, ha már előre megjósolható volt az? Mit jelent a siker kollektív természete? És vajon mi köze a tudománynak a művészethez? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat a világhírű fizikus és hálózatkutató Barabási Albert-László segítségével, aki a Nick Galéria meghívására érkezett Pécsre és mi elkísértük egy kellemes sétával egybekötött beszélgetésre.

A hálózatok talán választ adnak arra, hogy miért tűnik olyan kicsinek a világ, hogy akár hat lépésben el lehet érni bárki mást a Földön. Ez már kissé rémisztő, nem?

Szerintem a hálózatok mindig is jelen voltak az életünkben, csak nem láttuk őket és nem volt meg az eszköztárunk ahhoz, hogy beszéljünk róla. Ha azonban megértjük a világunkban meglévő hálózatok valódi természetét, akkor közelebb kerülhetünk az emberiséget foglalkoztató kérdések megválaszolásához. Ilyenek többek között a vírusok leküzdése, a gazdasági válságok kezelése, a terrorizmus visszaszorítása vagy épp az emberi társadalom gondjainak a megoldása. A COVID alatt mindenki kapott egy gyorstalpalót a hálózatokból. A hálózatelmélet szó szerint kirobbant a laborból és bejutott a mindennapokba.

Ön a komplex hálózatok elméletének kutatásával vívott ki magának nemzetközi elismerést, és az egyik legsikeresebb magyar kutatóként tartják számon, aki a legrangosabb tudományos folyóiratokban publikál. És bár a közösségi oldalain már a pandémia kezdetén figyelmeztetett kutatótársaival együtt a lehetséges veszélyekre, mégis nehezen jutott el a hangjuk a döntéshozókhoz.

Tavaly január végén egyik este sokáig bent voltunk a bostoni laborban, ahol a betegségek terjedésének hálózatelmélet-alkalmazási lehetőségeit kutató, Alexandro Vespinani kollégám rám nézett és azt mondta, ebből nagy baj lesz. Ekkor kettős dilemmával szembesültünk: egyrészt, hogy hiába jeleztük, nem történt semmi; másrészt felmerült bennünk, hogy mi történik, ha az egész világot felforgatjuk, de hiába. A számolásaink azonban azt mutatták, hogy egy komoly világjárvány küszöbén állunk. A világ azonban nem állt készen erre, sokan nem is akartak hallani róla. Kész csoda, hogy mégis sikerült megfékezni.

Megfékezni? Nem erős kijelentés ez a negyedik hullám idején?

Ez már csak a beoltatlanok hulláma. Ha mindenki megkapná az oltást, akkor nem lenne. Ijesztő a darwinizmus: aki elhiszi, hogy a vírus létezik és az oltás működik, az megmarad. Egyéni választás. Ez az igazság.

Az álhírek terjedése azért ebben egy elég sarkalatos pont. Egyre nehezebb elválasztani egymástól az igazságot, a féligazságot és a hazugságot.

Nem véletlen, hogy David Lazer kollégám szakterülete a fake news, ami nagyon is tanulmányozható, ijesztően hálózati jelenség. Az álhírek a modern szociális hálónk következményei. Csak azért nem léteztek korábban, mert nem volt meg az eszköz, amin keresztül eljuthattak volna a fogyasztókhoz. Ez az új szamizdat, ami különösen veszélyes egy világjárvány idején.

A hálózatkutatás segítségével közelebb kerülhetünk a vírusok leküzdéséhez?

Érdekes dolog a COVID, amiről rengeteg adat gyűlt össze. Egyszer visszakereshetjük majd őket és megkaphatjuk a válaszokat olyan kérdésekre is, hogy például szükség volt-e a lezárásokra. Akkor ugyanis nem állt rendelkezésre más az eszköztárunkban. Én tavaly január végén tértem vissza a tíz éves fiammal Japánból, akinek koronavírusos szimptómái voltak. Felhívtuk a gyerekorvost, aki teszt hiányában annyit tudott javasolni, hogy tartsuk otthon a gyereket, majd amikor elmúlt a láz, akkor visszaengedtük a világba. A megfelelő tudás hiányában ebben az esetben sem volt más megoldás. A világ sajnos leépítette azt a fajta kutatást, amit nem is épített fel még rendesen. Pedig az eszköztárunk már létezett, hiszen már tíz éve használjuk az Ebola és a Zika vírusok terjedésének modellezésére.

A képlet című könyv a siker kollektív természetét tárgyalja. Azt, hogy a siker valójában annak függvénye, hogy mit gondolnak rólunk a többiek, és hogyan reagálnak a cselekedeteinkre. Ennyire egyszerű lenne?

A képlet egy nagyon tudatosan vállalt, más könyv, mint a korábbiak. Még terjesztőt és szerkesztőt is változtattam annak érdekében, hogy egy abszolút közérthető és populáris összefoglaló legyen, ami a mindennapi életből vett példák segítségével világítja meg a siker törvényszerűségeit. De nem, nem ennyire egyszerű. A könyv úgy működik, hogy bár én megadom a szükséges tudást és keretet, tehát a siker eszköztárát, ami esetünkben öt képlet. Ezzel azonban nem spórolom meg a befektetéshez szükséges munkát senkinek. Azt mindenkinek be kell fektetnie a saját életére vonatkozóan. Az, hogy valakinek működnek-e a képletek, az csak rajta múlik. Talán ismeri azt a viccet, amiben egy ember folyton könyörög egy szent szobrának, hogy segítsen neki nyerni a lottón, aki végül megelevenedik és megkéri őt, hogy vegyen végre egy lottószelvényt. Valahogy így működik a könyvem is.

A teljesítmény tényleg korlátos és a siker korlátlan, ahogy a könyvében írja?

Abszolút. A siker kollektív, azt mi adjuk valakinek. A teljesítmény viszont csak rólad szól és az eszköztárunk is korlátos. Mindannyiunké, az enyém is.

Ezek szerint nem hisz a véletlenekben?

Ó, dehogynem! A véletlennek mindig óriási szerepe van. De a véletlent ki kell használni. Ott van például Alexander Fleming, aki véletlenül fedezte fel az első antibiotikumot, a penicilint, de mégsem. Gondolom nem ő volt az első, akinek „megpenészedett” a kísérlete. De ő volt az, aki észrevette, hogy ebben lehetőség rejlik. Ez is egy véletlen.

Ahogy az a pécsi előadásán és kiállításán is felvetődött a kérdés: mire jó az adatokból létrejövő vizuális megjelenítés? És mi köze van mindennek a művészethez?

Körülbelül tíz éve kérik múzeumok és galériák ezeket a típusú munkáinkat. Az, hogy az adatokból végül művészet lett, az is a véletlenek sorozatának tekinthető. Az adatvizualizáció ugyanis ugyanolyan fontos része a munkánknak, mint a kutatás. Meg kell érteni a mechanizmusokat, ahogy Leonardo da Vinci is azért boncolt holttesteket, hogy jobban le tudja rajzolni az emberi testet. Ezek az adatmodellek eleinte csak a „fióknak” készültek, de aztán megtalálták a helyüket a művészeti kontextusban. Keressük a dolgok és jelenségek közötti, többnyire láthatatlan összefüggéseket, felderítjük az ismétlődő mintázatokat. Ezek ugyanis összekapcsolják a természetet, a társadalmat, a nyelvet és a kultúrát. A budapesti Ludwig Múzeumban és a pécsi Nick Galériában nyílt kiállítás ennek a folyamatnak a reflexiója. A Rejtett mintázatok a hálózatok vizuális szókincsét mutatják be.

Az interjút készítette: Jeki Gabriella

Hozzászólások

Becsapódások késleltethették a légkörünk fejlődését

Becsapódások késleltethették a légkörünk fejlődését

A korábbi elképzelésekhez képest tízszer gyakoribbak lehettek a nagy becsapódások Földünk létének korai időszakában.

A Covid-19 idején kihalhatott az egyik influenza vírustörzs

A Covid-19 idején kihalhatott az egyik influenza vírustörzs

Tudósok feltételezik, kihalhatott az egyik nagy influenzatörzs, mivel nem volt ember, akit megfertőzzön.

Drónok tesztelése

Drónok tesztelése

A kereskedelmi és orvosi drónok közlekedését szabályozó rendszer tesztelése során, Izraelben szusit, fagylaltot és vérkészítményt is szállítottak a levegőben.

Nagyon fiatal exobolygót találtak

Nagyon fiatal exobolygót találtak

Az égitestet Hawaii szigetéről fedezték fel, és nagyjából akkor alakulhatott ki, amikor maga Hawaii kiemelkedett a tengerből.

A klíma végzett a mamutokkal, nem az ember

A klíma végzett a mamutokkal, nem az ember

Az évszázados vita végére tehet pontot az az új kutatási eredmény.

National Geographic 2021. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 995 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket