Furcsa objektumot találtak a Naprendszerben
A 2005 QN173 mintha egyszerre lenne aszteroida és üstökös.
Egy ellenőrzés alatt álló tanulmányban a Naprendszer egyik furcsa objektumát, a (248370) 2005 QN173-at mutatják be – számol be a Space.com. Henry Hsieh az amerikai Bolygótudományi Intézet csillagásza és kollégái szerint az objektum egyszerre bír kisbolygókra és üstökösökre jellemző tulajdonságokkal.
A (248370) 2005 QN173 alapvetően úgy kering, mint a többi aszteroida a fő kisbolygóöv külső részén, ugyanakkor úgy néz ki, mint egy üstökös, és vékony, hosszú porcsóvát húz maga után. A csapat úgy véli, hogy az objektumot jeges anyag borítja. Hsieh szerint a (248370) 2005 QN173 átrajzolja a kisbolygók és az üstökösök közötti határt.
A szakértők az ATLAS (Asteroid Terrestrial-Impact Last Alert System) adatait elemezve fedezték fel az objektum csóváját, melyet később a Lowell Obszervatórium is kimutatott.
A (248370) 2005 QN173 legutóbb május 14-én járt a legközelebb a Naphoz, ekkor az égitest olyan képet mutatott, mint ami egy üstököstől várható el. A kutatók a 2016-os napközelség során kialakult csóvát is megpillantották, az akkoriban készült felvételeken. Amikor egy üstökös megközelíti csillagunkat, a hő hatására a benne lévő jég szublimál, ez pedig jól észlelhető.
Hsieh szerint az üstökösök többsége a Naprendszer külső részéről, a Neptunusz pályáján túlról érkezik, mozgásuk során pedig általában csak rövid időre keresik fel a Napot és a Földet. Az ilyen események során, ha elég közeli a távolság, megfigyelhető a szublimálás nyoma.
A mintegy félmillió, aszteroidaövből származó objektum közül a (248370) 2005 QN173 a nyolcadik, amelynél többször sikerült megfigyelni az aktivitást. Az objektum magja 3,2 kilométer átmérőjű, júliusban a csóvája 720 ezer kilométer (majdnem kétszer akkora, mint a Hold-Föld távolság) hosszú volt – a csóva vékonyságának oka feltehetően az lehet, hogy nagyon lassan, nehezen hagyják csak el az égitest felszínét a porszemek, és igen gyenge a gázkiáramlás a felszínről.
2026 februárjában a (248370) 2005 QN173 a déli féltekéről lesz látható, ekkor értékes adatokat gyűjthetnek majd róla.
Hosszú szünet után folytatódik a gravitációs hullámok megfigyelése
Elindult a LIGO-Virgo-KAGRA Kollaboráció új megfigyelési időszaka, amely korszerűsített műszerekkel, új és még pontosabb hullámmodellekkel és fejlettebb adatelemzési módszerekkel zajlik majd – közölte az ELTE az MTI-vel.
Kardfogú csúcsragadozó a perm végi kihalás küszöbén
A csúcsragadozó közvetlenül a 252 millió évvel ezelőtti hatalmas kihalási hullám előtt élt a mai Dél-Afrika területén.
Autizmus spektrumzavar diagnózisa MI segítségével
A korai diagnózis minden esetben, így az autizmus spektrumzavar esetében is fontos, azonban igen nehéz feladat, ezt segítheti a mesterséges intelligencia.
Lehet-e a divat fenntartható?
A divat gyors, néhány hónap alatt elavulnak az újonnan vásárolt termékek, s ezzel igen jelentős hatásuk van a környezetre, társadalomra és energiafelhasználásra.
A lovak arckifejezéséről
Lássuk be: a lovak sokarcúak. Mint kiderült, e jószágok 17 különböző „pofát vághatnak” – tízzel kevesebbet, mint az ember, de eggyel többet, mint a kutya, és néggyel többet, mint a csimpánz.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
