Furcsa objektumot találtak a Naprendszerben
A 2005 QN173 mintha egyszerre lenne aszteroida és üstökös.
Egy ellenőrzés alatt álló tanulmányban a Naprendszer egyik furcsa objektumát, a (248370) 2005 QN173-at mutatják be – számol be a Space.com. Henry Hsieh az amerikai Bolygótudományi Intézet csillagásza és kollégái szerint az objektum egyszerre bír kisbolygókra és üstökösökre jellemző tulajdonságokkal.
A (248370) 2005 QN173 alapvetően úgy kering, mint a többi aszteroida a fő kisbolygóöv külső részén, ugyanakkor úgy néz ki, mint egy üstökös, és vékony, hosszú porcsóvát húz maga után. A csapat úgy véli, hogy az objektumot jeges anyag borítja. Hsieh szerint a (248370) 2005 QN173 átrajzolja a kisbolygók és az üstökösök közötti határt.
A szakértők az ATLAS (Asteroid Terrestrial-Impact Last Alert System) adatait elemezve fedezték fel az objektum csóváját, melyet később a Lowell Obszervatórium is kimutatott.
A (248370) 2005 QN173 legutóbb május 14-én járt a legközelebb a Naphoz, ekkor az égitest olyan képet mutatott, mint ami egy üstököstől várható el. A kutatók a 2016-os napközelség során kialakult csóvát is megpillantották, az akkoriban készült felvételeken. Amikor egy üstökös megközelíti csillagunkat, a hő hatására a benne lévő jég szublimál, ez pedig jól észlelhető.
Hsieh szerint az üstökösök többsége a Naprendszer külső részéről, a Neptunusz pályáján túlról érkezik, mozgásuk során pedig általában csak rövid időre keresik fel a Napot és a Földet. Az ilyen események során, ha elég közeli a távolság, megfigyelhető a szublimálás nyoma.
A mintegy félmillió, aszteroidaövből származó objektum közül a (248370) 2005 QN173 a nyolcadik, amelynél többször sikerült megfigyelni az aktivitást. Az objektum magja 3,2 kilométer átmérőjű, júliusban a csóvája 720 ezer kilométer (majdnem kétszer akkora, mint a Hold-Föld távolság) hosszú volt – a csóva vékonyságának oka feltehetően az lehet, hogy nagyon lassan, nehezen hagyják csak el az égitest felszínét a porszemek, és igen gyenge a gázkiáramlás a felszínről.
2026 februárjában a (248370) 2005 QN173 a déli féltekéről lesz látható, ekkor értékes adatokat gyűjthetnek majd róla.
Elkészült az emberszabású majmok referenciagenomja
A kapott adatok alapján részletesebben megérthetjük legközelebbi rokonaink evolúcióját, és úgy tűnik, nagyobbak a különbségek köztük, mint eddig tudtuk.
Hátráltatják a beporzók szaporodását a rovarirtók
Még a növényeken kis mennyiségben jelen lévő neonikotinoid rovarirtó is súlyos hatású lehet mind a hím, mind a nőstény poszméhek szaporodási biológiájára.
Milyen is valójában a kapcsolatunk a kutyákkal?
Magyar kutatók tárták fel, hogy hol helyezkedik el az ember kedvenc barátja társadalmi hálónkban.
Újabb gyenyiszovai leletet azonosítottak
Az emberfaj csontmaradványát Tajvan szigetén találták meg, ez az eddigi legdélebbi lelet ezen rokonunktól.
Kullancsok: a lakosság segítségét kérik a kutatók
Már okostelefonos alkalmazás is segíti az adatgyűjtést.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
