A Szent András-törésvonalhoz hasonlót találtak a Titán felszínén

A Szent András-törésvonal mentén két egymás melletti, de vízszintesen ellenkező irányban elmozduló lemez található, a földrengéseket is ez a vízszintes elmozdulás hozza létre.

A Hawaii Egyetem számolt be arról a friss kutatásról, amely szerint a Titán felszínén, tektonikai mozgások hatására kialakult, ugyanilyen elmozdulások nyomát fedezték fel a Cassini űrszonda felvételein. Azokon az égitesteken, amelyeknek felszín alatti óceánjuk lehet (például Enceladus, Europa), már korábban is találtak ilyen töréseket, s ezekről úgy tartják, hogy a napi árapály változások hatására alakultak ki.

A Titán felszínét vastag jégkéreg alkotja, ezen pedig folyékony etánt és metánt tartalmazó tavak találhatóak. A Titán az egyetlen (a Földön kívül) a Naprendszer égitestjei közt, amelynek felszínén folyadékokat találunk, ennek pedig jelentősége van a tektonikai folyamatokban. Ahogy a földkéregben lévő pórusvíz is befolyásolja az elmozdulásokat, úgy a Titán folyékony szénhidrogénjei hasonló hatásúak lehetnek. A kutatók modellezéssel bizonyították, hogy a talált felszíni formák, vagyis a sekély törésvonalak az árapályerők és a pórusokban lévő folyadékok segítségével létrehozhatóak, és az így létrejövő erők a hold más területein is felszínformálóak lehetnek. Ez a jelenség egyúttal azt is eredményezheti, hogy a törések mentén a mélyből folyadékok szivárognak a felszínre, olyan anyagáramlást eredményezve, amely az égitest lakhatóságát is befolyásolja.

A kutatók szeretnének alaposabb vizsgálatokat végezni a későbbiekben más égitesteken, így pl. a Ganymedes és az Europa nevű Jupiter-holdon is, amelyeket a közeljövőben új űrszondák is felkeresnek majd. A most felismert törésvonalak sajátosságai és a felszínmodellezés együttesen elősegíthetik azt, hogy egy későbbi leszállóegység olyan területen landoljon e holdakon, ahonnan elérhető lehet a mélyben lévő óceán is.