Melinda, Vivien, Aranka2021. december 02., csütörtök
Tudomány

Újabb rekorder csiga leírása készül

2021.10.22.NG
National Geographic Magyarország

2021. szeptember 17-19. között tartották Felsőtárkányban a 45. Malakológus Találkozót, azaz a puhatestűekkel, csigákkal foglalkozó magyarországi kutatók, gyűjtők összejövetelét. A rendezvényen Páll-Gergely Barnával, az ATK Növényvédelmi Intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettem, aki az egyik legkisebb csiga felfedezője.

A Páll-Gergely Barna által leírt új fajok közül a legszebbek.
Forrás: Páll-Gergely Barna, Harold Taylor, Deli Tamás

 

2015-ben Ön bekerült az amerikai National Geographicba, a cikkben pedig szerepelt a legkisebb szárazföldi csiga. Tud mesélni erről az esetről és az azóta történtekről?

2015-ben egy cikkben leírtunk hét csigafajt, köztük az Angustopila dominikae nevűt, amely a világ legkisebb szárazföldi csigája volt a maga 0,86 milliméteres héjmagasságával. Amikor a ZooKeys nevű szakfolyóiratban megjelent a cikk, a Guardian, a New York Times, a Kisalföld és a National Geographic is kért interjút. Az amerikai National Geographic weboldalán 2015 októberében adtak hírt róla, majd ennek révén sok nyelvre lefordították a hírt, legalábbis én összesen 42 nyelven találtam cikkeket a „csigámról”. A méretbeli rekord csak 2 hónapig tartotta magát, akkor egy borneói fajt írtak le holland kutatók, és az a miénknél is kisebbnek bizonyult. Most ismét az Angustopila génusszal foglalkozom, és jelenleg 45 új faj leírásán dolgozom, köztük egy olyannal, amivel megdönthetjük a borneói csiga rekordját. A mostani fajunk pogácsa alakú, és a szélessége mindössze 0,6 milliméter, a magassága 0,5 milliméternél kisebb. Remélem ez a Kinek van kisebb? verseny mostani rekordja tovább kitart.

 

Bal oldali faj: Angustopila dominikae Dél-Kínából, jobb oldali faj: a még leíratlan Angustopila faj Észak-Vietnámból, a legkisebb szárazföldi csiga cím várományosa. A méretarány 1 mm-t jelez. Scanning elektronmikroszkópos felvételek.
Forrás: Páll-Gergely Barna

 

Milyen munkát végeznek mostanában a taxonómusok, a rendszertannal foglalkozó kutatók, és miért fontos ez a munka?

A taxonómia és a szisztematika két tudományterület, amely nagyon szorosan kapcsolódik. Úgy szoktunk fogalmazni, hogy a taxonómia elsősorban a földi élővilágnak a faj szintű feltárását végzi. A szisztematika pedig a ma élő fajok és magasabb rendszertani kategóriák, például génuszok, családok egymással való leszármazási viszonyait kutatja. Na most gyakorlatilag az összes biológiai tudományban szükség van erre az alapvető tudásra. Hogy mást ne mondjak, a kártevők elleni védekezésnél rendkívül fontos, hogy tudjuk, milyen fajjal van dolgunk, az honnan jött, mik lehetnek a természetes ellenségei. Tehát ahhoz, hogy például tudjunk védekezni a kártevők ellen, kell őket ismernünk, és ehhez a taxonómusok munkájára nagyon nagy szükség van.

A Pseudopomatias abletti nevű csigát 1859-ben gyűjtötték, és Páll-Gergely Barna derítette ki, hogy új faj. A H betű jelentése „height”, vagyis héjmagasság.
Forrás: Harold Taylor (Natural History Museum, London), Páll-Gergely Barna

 

Mesélt nekem az interjú előtt egy csigagyűjteményről, amit nagyon régen gyűjtöttek, és aztán sokáig egy fiókban pihent, és Ön dolgozta föl.

Ez nem egy annyira ritka dolog, mint amilyennek hangzik. Én azzal foglalkozom, hogy vagy én gyűjtök példányokat, vagy múzeumoktól illetve magángyűjtőktől kapok csigahéjakat és alkoholban konzervált példányokat, a feladatom, hogy ezekről kiderítsem, milyen fajba tartoznak. Emellett nyugat-európai, főleg a londoni, párizsi, és a frankfurti múzeumok gyűjteményeibe megyek, és ott az úgynevezett típuspéldányokkal hasonlítom össze az én példányaimat. Minden tudományosan leírt állatfaj esetében ki kell jelölni egy példányt, amely a faj standard egyede, és ezt egy közgyűjteményben kell elhelyezni, hogy mindenki által vizsgálható legyen. Mindig ehhez a példányhoz kell nyúlni, ha a fajjal kapcsolatban taxonómiai kérdések merülnek fel. Az általam vizsgált típuspéldányokat mondjuk a 19. század közepén gyűjtötték. És míg ezeket a régi gyűjteményeket vizsgálom, sokszor rájövök, hogy az, amit egy fajnak tartottak az esetleg kettő vagy még több faj. Volt például egy olyan munkám, melyben a Pseudopomatias nevű génuszt, azaz nemzetséget dolgoztam fel, és leírtam tizenegynéhány fajt. Annak az egyik fele a párizsi múzeumból került elő – ők Vietnámban gyűjtötték ezeket a példányokat akkor, amikor megszállták az országot a 19. század végén. Az új fajoknak a másik felét pedig a londoni múzeumban találtam, ezt az angolok gyűjtötték Mianmarban és Indiában akkor, amikor ők szállták meg ezeket a területeket. Voltak olyan példányok, amelyeket 156 éven keresztül őriztek a londoni természettudományi múzeumban, és senki nem jött rá, hogy ismeretlen fajhoz tartoznak. Tehát összegyűjtötték 1859-ben, és én 2015-ben jöttem rá, hogy ez egy új faj. Ilyen is van.

Van esetleg olyan rendszertani csoport, aminek a világon egyedül Ön a szakértője?

Vannak ilyenek, de ez önmagában nem nagy szó. A mintegy 2 millió leírt faj nagy többségének valószínűleg nincs már aktív specialistája. Például az ázsiai elterjedésű Plectopylidae nevű család volt a doktori témám, ami során 36 új fajt fedeztem föl. A családdal foglalkozó utolsó kutató, Gerard K. Gude körülbelül 100 évvel ezelőtt halt meg, ő egy angol fickó volt, aki a londoni múzeumban dolgozott. Tehát ugye eltelt 100 év, vagy még több, amikor elkezdtem dolgozni a családdal, és lehet, hogy újabb 100 évnek el kell telnie, amíg valaki más is beleássa magát ebbe a csoportba, és esetleg képes lesz új fajokat felfedezni.

Páll-Gergely Barna terepen.
Forrás: Váncsa Klára

 

Részt vett egzotikus helyeken gyűjtő expedíciókban?

Én alapvetően délkelet-ázsiai csigákkal foglalkozom, ott nem sokat gyűjtöttem, tehát az ottani a példányokat főleg múzeumoktól és magángyűjtőktől kapom. Viszont a párizsi múzeum meghívására már két egyhónapos expedíción vettem részt Új-Kaledóniában, és ha minden jól megy, jövőre is megyek. A sziget Ausztráliától keletre lévő régi francia gyarmat, amely mintegy 35 millió évvel ezelőtt bukkant ki végérvényesen a tengerből, és azóta elképesztő fajgazdagságot produkált ott az evolúció – rengeteg új fajt lehet találni. Egy nagyon durva becslés szerint legalább száz, tudományra teljesen új csigafaj van, amit ott gyűjtöttünk és fel kell dolgoznunk, le kell írnunk.

Hogyan folyik egy új fajnak a leírása?

Először is meg kell érteni, hogy melyek az úgynevezett homológ karakterek. A kutyának a bal mellső lába a mi bal kezünkkel homológ. Ez egy triviális példa, de ugyanezekre kell törekedni csigáknál, lepkéknél, atkáknál, bárminél, és a gyakorlatban gyakran sokkal nehezebb a dolgunk. A taxonómusnak meg kell értenie, hogy egy bizonyos karakter az egyik és a másik fajnál hogy néz ki. Először fel kell tárni a populációkon belüli, majd a populációk közti változatosságot a homológ karakterekben. Majd rá kell jönni, hogy egy-egy csoporton belül melyek a fontos karakterek, és melyek nem fontosak. És végül a releváns karakterekből jövünk rá, hogy mely populációk tartoznak külön fajba. Amikor a fajhatárokat tisztán látjuk, – ahogy már említettem – el kell menni múzeumokba, vagy ki kell kölcsönözni az egyéb, már ismert fajoknak a típuspéldányait, és azokkal össze kell hasonlítani a mieinket. Majd egy tudományos publikációban le kell írni, hogy miért új a miénk, hogy lehet megkülönböztetni a többitől. Ezt be kell nyújtani egy tudományos folyóirathoz, ahol keresztülmegy egy bírálati procedúrán, és végül megjelenik. Akkor lesz egy faj ismert a tudomány számára.

Az interjút készítette: Bajomi Bálint – bajomi.eu

Kapcsolódó interjú a honlapunkon:
A biológiai sokféleségről szóló ismereteink alapkövei

Hozzászólások

Egy atombombához hasonló pusztítást végzett a Vezúv

Egy atombombához hasonló pusztítást végzett a Vezúv

Újabb áldozat maradványait tárták fel Herculaneum városánál.

Kardhalra hasonlító tengeri őshüllőt találtak

Kardhalra hasonlító tengeri őshüllőt találtak

Az állat mintegy 130 millió éve élt, és a segítségével a halgyíkok evolúciójába kapunk betekintést.

Növényevő volt a triászban élt krokodilféle

Növényevő volt a triászban élt krokodilféle

Az Effigia okeefae nevű állat a mai Észak-Amerika területén élt mintegy 205 millió évvel ezelőtt, és a krokodilok őseinek egy kihalt ágát képviselte.

Madárcipő ragadozóknak

Madárcipő ragadozóknak

A 3D nyomtatásnak köszönhetően a sérült lábú ragadozók gyorsabban gyógyulhattak meg.

A maszkok hatékonyságáról

A maszkok hatékonyságáról

Melyik a leghatékonyabb maszk a fertőzések megakadályozására?  A kérdésre Prof. Dr. Jakab Ferenc virológus, a PTE Szentágothai János Kutatóközpont Nemzeti Virológiai Laboratóriumának vezetője válaszol.

National Geographic 2021. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 995 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket