Szezonálisak lehetnek a marsrengések
Az InSight marsszonda mérései azt sugallják, hogy a változó szén-dioxid-jég terhelés, a megvilágítás vagy az árapályerők hatására növekedhetnek a marsrengések a bolygó északi féltekéjének nyári időszakában.
Az EOS földtudományi hírportál számolt be arról, hogy az InSight szonda adatainak elemzése alapján a szakemberek arra jutottak, a Marson külön marsrengésszezon lehet. Az északi félteke tavaszi időszakától fogva gyakoribbá váltak ugyanis a rengések, és a csúcsot a nyári időszak hozta el.
Az elemzéseket végző nemzetközi kutatócsoport képviseletében a német Martin Knapmeyer azt mondta: „Meg vagyunk győződve róla, hogy a Marson a rengések évszakhoz köthetőek.” A változások okaként a kutatók szerint a szén-dioxid-jég évszakos változása, a megvilágítás, vagy a Nap okozta árapály lehet a felelős. Korábban ugyan felmerült, hogy a Mars apró holdja, a Phobos is kifejthet árapályerőt, ám az adatelemzés nem mutatott ki ilyen összefüggést.
A Földön a földrengések csupán bizonyos helyszíneken, mint például Nepálban követhetnek szezonális rendet, itt a monszunnal járó nagy esőzések átitatják a kőzeteket és ezzel csökkentik a rengések esélyét, ám általánosságban a rengések rendszertelenül fordulnak elő. Más égitesteken azonban eltérő viszonyok határozzák meg a rengéseket. A Holdon havi változásokat mutatnak a rengések, az árapályerők hatására, ezt igazolták az Apollo-program során kihelyezett szeizmométerek adatai is. Az InSight 2018-as landolását megelőzően a szakemberek legnagyobb részben úgy vélték, a Marson a földihez hasonlóan rendszertelen eloszlást mutathatnak a rengések, 2020-ra azonban, azonban az észlelések eredményeképpen változott az álláspont.
Az InSight szeizmométere által regisztrált rengések legnagyobb részben nagy frekvenciájúak, ám ezek keletkezésének oka nem volt világos. Amikor kiderült, hogy nyáron megnőtt a rengések száma, a kutatók először azt ellenőrizték, hogy ezt okozhatja-e az InSight műszereiben bekövetkezett változás, vagy például a szél keltette rezgés. Csak, miután ezt kizárták, akkor álltak neki az így bizonyosan valós rengések mögötti okok feltárásának.
Az 520 napos adatsor ugyan még nem volt egy teljes marsi évet átfogó, ám az világos volt ezekből is, hogy a marsi tél beköszöntével csökkent a nagy frekvenciás rengések száma. Persze igazolást csak az adhat, ha több marsi évről lesznek majd adataink, hisz elképzelhető, hogy a most szezonálisan detektált rengéseket csupán különleges szerencse okán észlelhették a műszerek. Az Earth and Planetary Science Letters szakfolyóiratban közzé tett vizsgálatok óta azonban tovább folytatódott a marsi év, és az InSight immáron a második évi észleléseket kezdte meg, az adatok gyors vizsgálata eddig megerősítette azt, hogy évszakosan jelennek meg a vörös bolygón a rengések.
A lehetséges okok és összefüggések vizsgálata szerint a legvalószínűbb, hogy a napfény okozta változások idézik elő e rengéseket, ám ennek a pontos módja még nem ismert, hiszen azt se értjük még, hogy milyen mélyen okozhat változásokat a marsi felszín alatt az, ha megsüti a Nap a területet.
Zsírpúpja volt a gyapjas orrszarvúnak
Az állatot barlangrajzokon is púposnak ábrázolták, egy új vizsgálatból úgy tűnik, helyes volt a megjelenítés.
A pánspermia elméletét is támogatja ez a felfedezés
Egyes elképzelések szerint az élet nem a Földön alakult ki, hanem valamely más égitestről érkezett, például meteoritok, kisbolygók, üstökösök belsejében.
Ez a világ legvékonyabb spagettije
A keményítőből készült, mikroszkopikus szálakat nem étkezési célra, hanem ipari és gyógyászati felhasználásra tervezték.
Bevonattal növelhető a melegházak terméshozama
A természetes fényt hasznosító bevonat a növények számára használható hullámhosszúságúvá alakítja a beérkező napfényt, ezzel kiváltható a mesterséges világítás.
Gyakoribb az álmatlanság a fényszennyezett városokban
Bár a fényszennyezés pontosan olyan szennyezés, mint az erdőben eldobált autógumi vagy a folyóba öntött vegyszer, mégsem vesszük ugyanolyan komolyan.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
