Felmérték a világ összes napelemparkját

A Nature-ben közzé tett tanulmány szerint a megfelelő napsütés esetében legalább 10 kW (kilowatt) energiát előállítók kerültek be a felmérésbe, egy átlagos családi ház napelemei kb. 5 kW-ot képesek termelni, ez azt jelenti, hogy a kereskedelmi, ipari célú napenergia-hasznosítás felmérése volt a cél, számolt be a The Conversation című, brit egyetemek által üzemeltetett ismeretterjesztő hírportál.

Az elmúlt 10 évben 82 százalékkal csökkent a fotovoltaikus rendszerek ára, így kedvezőbbé válhatnak a segítségével előállított energiaárak is, ám a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint kb. tízszeresére kell nőnie a napenergia részarányának 2040-ig, amennyiben szeretnénk jóval 2 Celsius-fok alatt tartani a felmelegedést, és szeretnénk enyhíteni a globális szegénységet is.

A kutatók a Föld szárazföldjei felszínének mintegy felét vizsgálták át, és összesen 68 661 napelemparkot találtak, 2018 végéig rögzített műholdfelvételeken. A mérési bizonytalanságokat is beszámítva a becslések alapján ez globálisan 423 GW (gigawatt) energiát jelent, a felmérés eredménye pedig igen közel van a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) által becsült 420 GW energiához.

A pontos időmegjelöléssel ellátott képek vizsgálata alapján 2016-2018 között 81 százalékkal nőtt a telepített fotovoltaikus rendszerek kapacitása, ezt a legnagyobb mértékben India könyvelhette el 184 százalékos növekedéssel, de Törökország 143, Kína 120 és Japán is 119 százalékkal több energiát állított elő napelemek segítségével.

Az országokra lebontott adatok előnye, hogy így felfedezhetőek voltak a hiányosságok is, így például a fejlődő országokat illetően, ahol különösen fontos volna az, hogy az energiahálózatot a napenergia segítségével tudják bővíteni. A vizsgálat másik nagy előnye, hogy cégektől és kormányoktól abszolút független módon nyerték ki az adatokat.

Ezeket az adatokat felhasználhatják az energiaelosztók, hisz nekik mindennél fontosabb tudni, hol állítanak elő áramot, illetve természetesen az energiapiaci szereplők számára ugyanilyen lényegi kérdés ez. Ezek az ismeretek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy előrejelezhető legyen, hol esik ki például egy napelemfarm időjárási okból, vagy épp hol nőhet meg az energiatermelés. Ezek segítségével a napenergia kevesebb bizonytalanságot hordozó eleme lehet egy megbízható energiaellátó rendszernek, így még jobban növekedhet a részaránya is az energiaellátásban.

Azzal, ha tudjuk, hogy létesültek napelemfarmok, ki lehet vizsgálni azok járulékos, nem mindig pozitív hatásait is. A felmérésből egyelőre azt lehetett leszűrni, hogy a legtöbb esetben a mezőgazdasági területeken jelentek meg napelemfarmok, ezt a füves területek, majd a sivatagok követték. Ezeket az adatokat is figyelembe kell venni, amikor megtervezzük a tízszeres napenergia-részarány növekedés lépéseit, azért, hogy kiderüljön, ez milyen hatással lehet az élelmiszer-termelésre, a biodiverzitásra, illetve a területek hasznosítására. Lehet, hogy célszerű volna a döntéshozóknak inkább a kis kapacitású energia-előállítást, a háztetőkre telepítést támogatni, hisz az nem vonja el a területet más fontos dolgoktól.