A koalák chlamydia elleni védőoltása

A fertőző betegség a koaláknál sokkal súlyosabb, mint az embernél, és antibiotikummal se célszerű gyógyítani az erszényesek esetében.

A koala chlamydia-fertőzése súlyos, végzetessé válható betegség, és bár elméletileg gyógyítható lenne antibiotikummal, a koalák esetében ez a bélbaktériumaikra nézve végzetes, ezzel pedig az állatok táplálkozása omlana össze. A leveleket emésztő koalák a bélbaktériumaik nélkül nem jutnak hozzá a levelekből kivonható tápanyagokhoz, és persze a vadon élő állatok megfelelő gyógykezelése se megoldható. A chlamydia fájdalmas szembetegséget és vakságot, hólyagfertőzést és meddőséget okoz a koaláknál, és valószínűleg számos másodlagos, sok esetben végzetes fertőzés számára is terepet biztosít. A vadállatkórházakba valami okból bekerülő állatok átlag fele fertőzött, de egyes populációkban 100 százalékos a fertőzöttség. A betegség eredete kapcsán egyes, a közelmúltban végzett molekuláris vizsgálatok arra jutottak, hogy a baktérium valószínűleg az európaiak érkezését követően a birkákról és a szarvasmarhákról juthatott át a koalákra.
Mivel a fertőzés ellen még mindig a védőoltás a legjobb fegyverünk, ezért a koalákat sújtó, az ő esetükben is nemi úton terjedő betegség ellen is e védekezési mód került előtérbe, állami és magánadományokból foghattak neki a Sunshine Coast-i Egyetem vezetésével a fejlesztésbe. A védőoltás reményeink szerint hamarosan révbe érhet, megkezdődnek ugyanis a 3. fázisú klinikai kísérletek a megalkotott szerrel.
A Chlamydia pecorum baktérium elleni vakcinakísérletek még 2014-ben kezdődtek, és már akkor kiderült, hogy nemcsak megóvja az állatokat a betegség tüneteinek kialakulásától, hanem a már fertőzöttek esetében csökkenti a tünetek súlyosságát is. Az oltás fejlesztésénél fontos szempont volt, hogy egydózisú legyen (hisz a vadállatokat nem lehet egy SMS-sel visszahívni a második oltásukra), most eljutottak oda a kutatók, hogy mintegy 400 koala esetében megkezdik a kísérletek utolsó fázisát. (Az 1-2. fázisokban az oltás biztonságos voltát vizsgálták, és azt, hogy hatékony immunválaszt vált-e ki, s ezek kiváló eredménnyel zárultak.)
A védőoltást számos vadvédelmi intézményhez és az állatkórházakhoz kerülő koaláknál tesztelik most, valamint néhány vadon élő populációt is bevonnak. Minden egyes beoltott egyedet mikrocsippel is ellátnak majd, így később, ha ismét állatorvosok közelébe kerül az egyed, ellenőrizni lehet, hogy a védőoltás mennyire hatékonyan óvta meg őt a betegségtől.
A kutatók szerint a veszélyeztetett állatfaj fennmaradásához fontos segítséget ad a védőoltás is, amelynek a kísérlettel párhuzamosan zajlik az Ausztráliában igen hosszadalmas törzskönyvezési eljárása is.