Grönland területén élt dinoszauruszfajt fedeztek fel

Az Issi saaneq nevet kapott hosszú nyakú, közepes termetű növényevő dinoszaurusz 214 millió évvel ezelőtt élt és a később elterjedtté váló óriás szauropodák, a valaha volt legnagyobb szárazföldi állatok elődje volt, számolt be a Halle-Wittenbergi Martin Luther Egyetem. Az állat nevét az inuit „hideg csont” kifejezésből kölcsönözték a szakemberek, a Diversity szakfolyóiratban közzé tett tanulmány szerint.

Kelet-Grönlandon még 1994-ben bukkantak rá két koponyára a Harvard Egyetem őslénykutatói, ám akkor azt hitték az egyik alapján, hogy egy jól ismert és gyakori plateoszauruszhoz tartoztak, amely a mai Németország, Svájc és Franciaország területén lakott, a triász idején. Az állatot akkor az amerikai kutatók a fogazata alapján a Plateosaurus engelhardti fajba sorolták be. Azonban, mivel a szauropodák elődei közt elég nagy taxonómiai bizonytalanságok vannak, most a német kutatók a kollégáikkal alaposabb elemzésnek vetették alá a csontokat. Az elkészített 3D mikro-CT szkennelésnek köszönhetően össze tudták hasonlítani a koponya egyes csontjait, és ki is derült, hogy más fajról van szó.

„A koponyák anatómiája sok szempontból egyedi, így például a csontok alakja és arányai tekintetében. Bizonyos, hogy ezek a példányok egy eddig ismeretlen fajhoz tartoznak” – mondta Victor Beccari, a Lisszaboni NOVA Egyetem kutatója, aki az elemzést elvégezte.

A növényevő Issi saaneq a triász végén, kb. 214 millió éve élt, akkoriban, amikor a Pangea szuperkontinens elkezdett feldarabolódni, és az Atlanti-óceán medencéje épp csak elkezdett felnyílni. Olyan klímaváltozások zajlottak ekkor, amelyek lehetővé tették a növényevő dinoszauruszok számára, hogy eljussanak a mai Európa területére is.

A koponyák egyike egy fiatal, a másik egy szinte majdnem teljesen felnőtt egyedtől származnak. Az összes eddig ismert szauropoda alkatú dinoszaurusztól különböznek, azonban rokonságot mutatnak pár, kb. 15 millió évvel idősebb brazil fajjal. A német plateoszauruszokkal együtt e grönlandi állatok is 3-10 méteres nagyságú, két lábon járó növényevők közé tartoztak. A grönlandi állatok nemcsak a már eleve gazdag késő triász faunát gazdagítják tovább, hanem fontos adalékot nyújtanak az ikonikus szauropodák evolúciójáról meglévő ismereteinkhez. Az Issi saaneq az első szauropoda-alkatú állat, amely a korabeli Laurázsia legészakibb pontját elérte.

Amint a csontokon az összes vizsgálatot elvégezték, azokat a koppenhágai Dán Természettudományi Múzeumban helyezik majd el.