Innen vezet az út a csillagokhoz
2021 decemberében útra kelhet végre a James Webb Űrteleszkóp a Francia Guyana területén lévő Kourou űrkikötőből.
2021. október elején megérkezett a James Webb Űrteleszkóp (JWST) a dél-amerikai indítási helyszínre, a hazánknál egy hajszállal kisebb területű Francia Guyanába. Az űrteleszkóp Kaliforniából indult, a francia Colibri nevű hajó fedélzetén (az utat titokban tartották, mivel egy ilyen rendkívüli szállítmány esetében nem elképzelhetetlen a kalóz- vagy terrortámadás) áthajózott a Panama-csatornán, majd a Korou-folyó torkolatán felfelé. A folyótorkolatban a szállítmány érkezése előtt még kotrást is kellett végezni, hogy a hajó biztosan be tudjon úszni.
Az Earth Observatory beszámolt arról, hogy a Landsat–8 2021. október 9-én készítette a nagy felbontású felvételt, amelyen nemcsak Kourou városát és az űrkikötőt láthatjuk, hanem a város előtti tengerrészen, a parttól 16 kilométerre a hírhedt Ördög-szigetet is, ahol 1953-ig francia büntetőkolónia volt. Ezen a helyen raboskodott Alfred Dreyfus kapitány, illetve itt játszódik Henri Charrière világhírű regénye, a Pillangó. (A nyitóképen a zöldeskék, kavargó tengerben lévő 3 kis sziget közül a legkülső.)
Az űrkikötő csupán 500 kilométerre van az Egyenlítőtől, így a helyszín különösen jó a keleti irányú rakétaindításokhoz, az elhelyezkedésnek köszönhetően hatalmas előnnyel szállnak fel az űrjárművek, mivel magukkal viszik azt a lendületet, amelyet a Föld forgása jelent, ez pedig az Egyenlítőnél a legnagyobb. A francia guyanai űrkikötő esetében másodpercenként 460 métert ad hozzá a Föld forgása az indított rakéta sebességéhez, ezzel pedig rengeteg üzemanyagot lehet megtakarítani. Amikor olyan jelentős terhet kell az űrbe juttatni, mint a JWST, ami kb. 6,5 tonnát nyom, nagy segítséget jelent a feljuttatáskor ez a plusz sebesség – ez esetben az Ariane–5 nehézrakétának. Kourou űrkikötője 1990 óta 240 űreszköz indításában jeleskedett, innen indult például a Merkúrt vizsgáló európai BepiColombo szonda, illetve számos földmegfigyelő műhold is innen jutott bolygónk körüli pályára.
A JWST több mint két évtizednyi munka gyümölcse, mintegy 10 ezer ember, 14 ország és az USA 29 állama dolgozott az elkészítésén. Az űrteleszkópnak rendkívül bonyolult feladatokat kell elvégeznie, hogy végighaladjon majd űrbéli élete első időszakán, speciális módon csomagolja majd ki önmagát. Erre azért van szükség, mert a hatalmas űrteleszkóp csak összehajtogatva fér bele a világ legnagyobb befogadó képességű hordozó eszközébe (az Ariane–5-be). Ha már a világűrben lesz a JWST, a Föld-Nap rendszer L2-es Lagrange (nyugalmi) pontját keresi fel, amely 1,5 millió kilométerre van a Földtől, és kb, egy hónapos út után itt fog letáborozni, és, ha sikeresen kihajtogatta és helyére forgatta minden elemét, innen végzi majd rendkívüli feladatait.
A JWST 6,6 méteres tükre a Hubble-nál mintegy hatszor hatékonyabban gyűjti majd be a fotonokat látható, ultraibolya és közeli infravörös tartományokban. A JWST igazi időgép lesz, segítségével visszanézhetünk majd 13,5 milliárd éves múltba, abba az időszakba, amikor az első fényforrások kigyúltak az Univerzum születése után.