Lepratelep nyomára bukkantak egy lakatlan karibi szigeten

Greg Nelson, az Oregoni Egyetem biológusa és kollégái új tanulmányukban azt írják, egy leprában szenvedő személy koponyájára bukkantak egy lakatlan karibi szigeten – számol be az egyetem oldala. A felfedezés meglepő, a nyugati félgömbön ugyanis eddig kevés, a betegséghez köthető lelet került elő. A féltekén ráadásul ez az első olyan leprás maradvány, amelyet nem a környező leletek révén, hanem közvetlenül datáltak.

A szakértők a koponya töredékeit elemezve arra jutottak, hogy az érintett a 18-19. század fordulóján hunyt el. A koponyát Petite Mustique lakatlan, egyenetlen szigetén találták meg, a feljegyzések alapján az 1800-as évek elején egy lepratelep működhetett a környéken.

Scott Fitzpatrick, az Oregoni Egyetem régésze szerint a Karib-tengeren és a Csendes-óceánon több olyan kis szigetről is tudni, ahol a leprásokat különítettek el. Noha a betegség a feljegyzések alapján már a 17. század közepén feltűnt a Karib-térségben, a régészeti bizonyítékok hiányosak.

Nelson a koponya elváltozásai alapján tudta meghatározni, hogy az elhunyt leprában szenvedett. Mivel a betegség az arc és a végtagok eltorzulásával jár, Nelson szerint az emberek különösen rémisztőnek látták a leprát, ezért igyekeztek izolálni a fertőzötteket.