Milyen kórokozók jöhetnek a koronavírus után?

Harmincezer olyan koronavírus van a természetben, amely a jelenlegi járványt okozó koronavírushoz hasonló – vagyis viszonylag hatékony és eredményes átugrási képességgel rendelkezik – hangzott el a döbbenetes szám Kemenesi Gábor előadásának elején.
A kutató kifejtette, milyen körülmények „szerencsétlen” együttállása szükséges ahhoz, hogy egy a mostani pandémiához hasonló járványt okozó vírus át tudjon ugrani a gazdaszervezetről az emberre. Nem meglepő, hogy e külső tényezők érvényesülése szempontjából az ember kulcsszerepet játszik.
Szinte minden eddig ismert kórokozó terjedési képességét meghatározta ugyanis, hogy az ember hogyan alakította át a gazdaszervezetnek otthont adó élőhelyet. Az erdőirtás, utak építése, a városiasodás, a globális közlekedés, az állattenyésztés, a természetes élőhelyek mezőgazdasági célú feldarabolása egyre több és nagyobb járványokhoz járul hozzá.
Hogy ez mit jelenthet a jövőre nézve, azt a Bangladesben szinte évről évre problémát okozó Nipah-vírus, a Dél-Amerikában több évtized után felbukkanó, vérzéses lázat okozó Sabia-vírus vagy a madárinfluenza-vírusok megjelenése mögött meghúzódó okok és körülmények bemutatásával személtette.
A COVID-19-járvány orvosi szempontból sikeres kezeléséhez nagyban hozzájárult, hogy a SARS-szerű vírusok alapvető tulajdonságait csaknem húsz éve ismerjük. Becslések szerint azonban 1,7 millió olyan vírus lehet, amelyről semmit sem tudunk. Ellenük biztosan nem készül tíz hónap alatt vakcina!
Amit tehetünk: ha küzdünk a klímaváltozás ellen, küzdünk a járványok ellen is – zárta előadását a virológus.

Kemenesi Gábor biológus, virológus, a PTE Szentágothai Kutatóközpont Virológiai Kutatócsoportjának kutatója, egyetemi adjunktus. A felbukkanó fertőző betegségek egyik hazai szakértője, doktori fokozatát denevérvirológia témakörben szerezte meg. Ezenkívül az újonnan megjelenő fertőző betegségek más vetületeit is kutatja, így a csípőszúnyogok vagy a rágcsálók által terjesztett vírusokat is. Számos földrészen folytat úttörő kutatásokat a témában.

A videó második részében Földvári Gábor, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársának előadását hallgathatjuk meg, aki arra hívja föl a figyelmet, hogy a természetes élőhelyek zsugorodása és a klímaváltozás olyan ökológiai helyzeteket teremt, amelyek elősegítik számos kórokozó új helyeken és új gazdaszervezetekben való megtelepedését, így serkentve a járványok felbukkanását emberekben és háziállatokban. Mivel nem tudjuk megállítani vagy visszafordítani a jelenséget, létfontosságú, hogy mindent megtegyünk a megelőzés érdekében, felkészüljünk jelentősebb hatásaira, és védekezési stratégiát dolgozzunk ki. A jelenleg elterjedt, utólagos döntéshozói, orvosi vagy technológiai megoldások (korlátozó intézkedések, vakcina, gyógykezelés) nem elegendők, hiszen evolúciós, ökológiai és járványtani jelenségek bonyolult hálózatai állnak a háttérben.