Ionhajtómű jóddal

A jövő űrutazása mindenképp az ionhajtóművek felé halad, mivel az üzemanyag hatékonysága rendkívül magas, és még a kevéske elektromosságot termelő űrszondák, műholdak is képesek annyi energiát előállítani, amivel a szükséges mozgást el lehet érni. Jelenleg a hajtóanyag elsöprő többségben xenon, elenyésző részben kripton, ám e nemesgázok drágák, ráadásul csak igen nagy nyomáson (a normál légköri nyomás 100-200-szorosán) tárolhatóak. Célszerű tehát valami olcsóbb és könnyebben kezelhető alternatívát találni. Különösen fontos abból a szempontból, hogy az ipari előrejelzések szerint a következő évtizedben mindegy 24 ezer műhold indulhat majd útnak, amelyek legtöbbje ionhajtóművekkel működne. Azonban a xenonhoz nehéz hozzáférni, és egyedül csak az űripar növekedése miatt kimerülhetnének a jelenleg kiaknázható mennyiségek. Ezért is különösen fontos valamilyen használhatóbb anyagot találni. Számos egyetem és kutatóintézet vizsgálta már a jódot, főként a xenonhoz képest háromszor jobb hatékonysága miatt, ám eddig csupán egyetlen esetben zajlott valós, világűrben végzett kísérlet a jóddal hajtott ionhajtóművel.

A ThrustMe nevű francia vállalkozás jó néhány éve foglakozik jód alapú ionhajtóművel, és nemrégiben, a világon elsőként, valós űrbéli helyzetben is tesztelték a fejlesztésüket. Az NPT30-I2 nevű, mindenestől egy 10 centis élhosszúságú kockába beférő hajtómű a Spacety magánvállalkozás egy kis méretű műholdjára került, amelyet 2020 novemberében egy kínai, Hosszú Menetelés–6 típusú rakéta juttatott a világűrbe. A teszt során a kis műholdról kinyert adatokat a földi mérésekkel együtt értékelték ki, és ezekből kiderült, hogy a hagyományos xenonhajtóműnél kb. 50 százalékkal hatékonyabban működik. A teszt során a műhold pályaváltoztatásai a tervek szerint zajlottak, vagyis a kis hajtómű ellátta a kiszabott feladatát.

Amellett, hogy a fejlesztők ellenőrizték a hajtómű viselkedését, a készített tanulmány is szigorú ellenőrzésen esett át, mielőtt a Nature közölte volna. A folyóirati közlés és az adatok hozzáférhetősége az egész űripar számára azt jelenti, hogy bízhatnak ebben a technológiában. A jód szilárd formában tárolható, és az ára mindössze tizede, százada a xenon árának.

A miniatürizált hajtóművek előtt nagy jövő áll, nemcsak a Föld közvetlen környezetében, hanem távolabb, a Hold vagy a bolygók kutatásában is. A ThrustMe természetesen nem ücsörög a babérjain, hanem további fejlesztéseket tervez, amelyekkel még hatékonyabbá tehető majd a jód alapú hajtómű. A kifejlesztett és már kipróbált NPT30-I2 pedig már megrendelőket is kapott