A gyapjas mamut kihalásának komplex okai
Egy új tanulmány alapján a faj nem pusztán az éghajlati átalakulás miatt tűnt el.
A kutatókat régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy fajunk mennyiben járult hozzá a gyapjas mamut kihalásához. Az évek során megannyi tanulmány született a témában, a közelmúltban például arról számoltunk be, hogy Eske Willerslev és kollégái szerint a korabeli klíma végzett az állatokkal.
Egy új publikáció alapján azonban az ember is kellett ahhoz, hogy a mamut kipusztuljon Eurázsiában – számol be az Adelaide-i Egyetem oldala. A szakemberek ráadásul úgy vélik, hogy a teljes kihalás a véltnél több ezer évvel később következett be.
Damien Fordham, az egyetem Környezeti Intézetének munkatársa szerint adataik azt mutatják, hogy az ember döntő szerepet játszott a populáció csökkenésében. A csapat számítógépes modellek, kövületek és ősi DNS segítségével mérte fel azokat a folyamatokat és faktorokat, amelyek hozzájárultak az egyedszám csökkenéséhez, majd a faj kipusztulásához.
Az eredmények alapján egyes régiókban az emberek 4 ezer évvel is ezelőtt is felgyorsíthatták a kihalást. Fordham kiemelte, eddig is tudták, hogy őseink vadásztak a mamutokra húsuk, bőrük és csontjaik miatt, azt azonban nehéz volt megállapítani, hogy eltűnésükben pontosan mekkora szerepe volt az éghajlatnak, illetve az embernek.
A vizsgálat alapján a szakértők azt is megállapították, hogy a sarkvidéken a faj a véltnél több ezer évvel tovább fennmaradhatott. Itt kedvezőbb volt az állatok számára a klíma, ráadásul az emberi népsűrűség is jóval kisebb volt.
A friss eredmények alátámasztják azt az elméletet, mely szerint a vadászok nagyban hatottak a gyapjas mamut állományára. Az új tanulmány ugyanakkor cáfolja, hogy a klíma önmagában idézte elő a faj kihalását.
Bronzkori sírból derült fény a kefir történetére
A kefir és a belőle készülő sajt népszerű és fontos táplálék volt a múltban, emészthetővé és tartóssá is vált így a tej.
Ők kapják 2024-ben a kémiai Nobel-díjat
A héten jelentették be, hogy kik vehetik át majd a díjat orvosi, fizikai és kémiai kategóriában.
A Parkinson-kórosok elváltozott beszédét is felismerő szoftvert fejlesztettek
Az átlagos beszédfelismerő szoftverek az egészséges beszédre készültek, így azok, akik valamilyen egészségügyi probléma miatt nem képesek szépen, érthetően beszélni, nem is tudják használni ezeket.
Két kutató kapja idén a fizikai Nobel-díjat
A mesterséges neurális hálózatokkal történő gépi tanulást lehetővé tevő alapvető felfedezésekért és találmányokért ítélték oda az elismerést.
Ők kapják idén az orvosi Nobel-díjat
A mikroRNS felfedezéséért járt 2024-ben a neves elismerést.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
