Kardhalra hasonlító tengeri őshüllőt találtak
Az állat mintegy 130 millió éve élt, és a segítségével a halgyíkok evolúciójába kapunk betekintést.
A kanadai McGill Egyetem számolt be arról a nemzetközi összefogással készült vizsgálatról, amelyben a kora kréta időszakból ránk maradt halgyík koponyája alapján tárták fel az állat tulajdonságait.
A kora kréta időszakban élt állat maradványa Kolumbiában került elő, kiváló állapotban fennmaradt, nagyjából egy méter hosszú koponyáját elemezték a szakemberek. Az eddig ismeretlen fajt képviselő állat az egyik legutolsó halgyík lehetett, vagyis olyan tengeri őshüllő, amely külsejében a ma élő kardhalakhoz hasonlított.
„Az állatnak különleges fogazata fejlődött, ennek köszönhetően nagy méretű zsákmányt is képes volt elejteni” – magyarázta Hans Larsson, a McGill Egyetem Redpath Múzeumának igazgatója, a kutatás egyik résztvevője. „Míg a többi halgyíknak apró, egyforma méretű fogai voltak az apró zsákmányok elejtéséhez, ennél az új fajnál átalakult a fogak mérete és a köztük lévő távolság is. Fogarzenálja segítségével aztán ez az állat nagy termetű halakat, vagy más tengeri hüllőket is el tudott kapni.” Az állat a Kyhytysuka sachicarum nevet kapta, amelyből a Kyhytysuka egy kolumbiai őslakos nyelven azt jelenti: valaki, aki egy éles dologgal vág. A Journal of Systematic Palaeontology szakfolyóiratban közzé tett tanulmányból kiderül, hogy az állat hatalmasra tudta tátani a száját.
A megvizsgált maradványok segítségével a halgyíkok evolúciójának egyes kérdéseit lehetett tisztázni. Más, jura és kréta időszaki halgyíkokkal összehasonlítva a maradványokat kiderült, hogy egy egészen új típussal van dolguk a kutatóknak, s ennek köszönhetően át kell alakítani azokat az elképzeléseinket, amelyeket ezen állatok evolúciójáról eddig alkottunk.
A halgyík a kréta korai szakaszának egy fontos időszakából való, amikor bolygónk egy viszonylag hűvös időszakból lábalt ki, a Pangea szuperkontinens északi és déli részekre szakadt, és emelkedni kezdett a tengerszint. A jura vége egy kisebb, de globális kihalási hullámmal is járt, ekkor a tengeri és szárazföldi ökoszisztémák is átalakulóban voltak, így a korábban a jura tengereit uraló állatokat is újak váltották fel, mint például a Kyhytysuka.
„Sorra fedezzük fel az új fajokat azokban a kőzetekben, ahonnan ez a lelet is származik. A korabeli Kolumbia talán egy biodiverzitási forrópont lehetett? A kövületek segítségével jobban megérthetjük a tengeri életközösségek fejlődését ebben az átmeneti időszakban” – tette hozzá Dirley Cortés, a kutatás vezetője.