A koronavírus ellen bevethető gyógyszerre bukkantak hazai kutatók

A gyógyszert a betegek eredetileg az életveszéllyel fenyegető betegségük miatti rossz pszichés állapotuk javítására kapták. Kiderült azonban, hogy a szer rendkívül pozitív hatású volt alapbetegségük, a Covid19 leküzdésében is. Az ehhez kapcsolódó, úttörőnek tekinthető kutatást a nemzetközileg is jegyzett Ideggyógyászati Szemle 2021. novemberi számának angol nyelvű tanulmányában közölte egy hazai orvoscsapat. dr. Holló András neurológus, rehabilitációs pszichiáter, pszichoterapeuta, a fluoxetin kezelés kezdeményezője a National Geographic Magyarországnak adott interjúban elárulta: miután az Uzsoki Utcai Kórház Covid-osztálya betegeinek szorongását aktívan – de nem a hasonló helyzetekben rutinszerűen használt szorongásoldókkal – kezelték, kiderült, hogy e kezelés megdöbbentően hatásos volt a halálozás megelőzésében.

NG: A fluoxetin, mint egy antidepresszáns hatásossága a Covid ellen, elsőre elég meglepően hangzik. Hogyan kezdődött a történet?

HA: A koronavírus járvány kitörése után az orvoskutatók világszerte vizsgálni kezdték a már meglévő gyógyszereinket. Abban reménykedtek, hogy a már létező molekulák között esetleg találni majd olyan hatékony szert, amivel felvehetik a harcot a betegség ellen. A mi történetünk az Uzsoki Utcai Kórház Covid-osztályán kezdődött, ahol a súlyos, vagy középsúlyos állapotú, érthető módon erősen szorongó páciensek a klasszikus szorongásoldó gyógyszerek mellett egy fluoxetin tartalmú antidepresszáns-szorongáscsökkentőt is kaptak.

Milyen tudományos előzmények támasztották alá ennek a létjogosultságát?

Egyrészt nyilvánvaló volt számunkra, hogy ha valaki Coviddal kórházba kerül, akkor ez – a súlyosbodott állapot, a lélegeztetőgép réme – rendkívül erős szorongással jár. Ez itt a normális reakció. Ez a stresszállapot ráadásul, és enyhén szólva, nem javítja a túlélési esélyeket. Az orvosi szakirodalomban arra is vannak evidenciák, hogy a kórházakban a szorongásoldásra leggyakrabban használt vegyületek, a benzodiazepinek, maguk is ártalmasak lehetnek bizonyos akut betegségekben, fertőzésekben, ronthatják ugyanis az immunvédekezést. Nagyobb adagban pedig a légzésfunkciókra is negatívan hatnak. Próbáltunk tehát más megoldást keresni. Olyan szorongásoldó szert akartunk találni, amelynek esetében biztosak lehettünk abban, hogy nem súlyosbítja a Covid betegség lefolyását. Távoli reményként az is bennünk volt, hogy a választott szer esetleg maga is javíthatja a beteg esélyeit.

Hogyan került a képbe pont a fluoxetin?

A fluoxetin amellett, hogy antidepresszáns, egy nagyon hatékony szorongáscsökkentő szer. Probléma viszont az, hogy a szorongásoldó hatásának kialakulásához legalább egy hétre van szükség. A Covid betegek viszont általában eltöltenek ennyi, illetve ennél több időt a Covid osztályokon. Úgyhogy azt gondoltuk, ha kicsit késedelmesen is, de „be tud szállni” a terápiájukba a fluoxetin. A korábbi kutatásoknak köszönhetően ráadásul tisztában voltunk vele, hogy a fluoxetin típusú, úgynevezett szerotoninerg antidepresszánsok előnyösek lehetnek a Covid kezelésében. Kicsivel a járvány kitörése előtt látott ugyanis napvilágot egy amerikai tanulmány, amely leírta, hogy az egyik fluoxetin-rokon molekula, a fluvoxamin az állatmodellekben erőteljesen hat a citokinvihar kialakulása ellen. Így, amikor kitört a pandémia, azonnal elkezdődtek az ehhez kapcsolható fluvoxamin vizsgálatok. Ellenben mi lettünk az elsők, akik klinikai körülmények között nem fluvoxaminnal, hanem fluoxetinnel dolgoztak.

Gondolom, ahogy a vizsgálatok folytak, egyre több, használható eredmény született?

Igen, egyre több, olyan publikáció jelent meg, ami így vagy úgy alátámasztotta ezeknek a szerotoninerg antidepresszánsoknak – elsősorban a fluvoxaminnak – az anti-Covid szerepét.
2021-ben pedig már a fluoxetinnel kapcsolatban is érkeztek biztató tudományos hírek. Szemben a fluvoxaminnal, aminek elsősorban a rettegett citokinvihart, és az úgynevezett poszt-Covid hegesedést gátló hatását mutatták ki, a fluoxetinnél egy közvetlen Covid-antivirális hatás is körvonalazódni kezdett. Persze még csak virológiai laboratóriumokban, az úgynevezett in vitro vizsgálatokban. Ábrándozni ekkortól azonban már lehetett arról, hogy egy „kettős fegyver” kerülhet majd az orvosok kezében: a fluoxetin nem csak a citokinvihart gátolhatja meg, de direkt antivirális hatása is van, tehát képes megakadályozni a szervezetbe került vírusok szaporodását. Lehetett reménykedni, hogy olyan, könnyen elérhető gyógyszer lesz a kezünkben, ami meg tudja gátolni a Covid súlyossá, életveszélyessé válását.

Mit mutatott a fluoxetin alkalmazása a gyakorlatban?

Az Uzsoki Utcai Kórház Németh Zsófia vezette Covid-részlege Magyarország egyik legnagyobb ilyen osztálya. Én a 2021 tavaszi, azaz harmadik járványhullám idején vetettem fel, hogy a bekerülő betegek pszichiátriai gyógyszerelésekor ne a megszokott gyakorlatot kövessék. Ekkor, illetve miután a kórházi etikai bizottság is rábólintott a dologra, jelent meg a fluoxetin, mint egy talán előnyösebb szorongáscsökkentő szer, ebben az abszolút eszköztelen szituációban. Fokozatosan, egyre több betegnek kezdték el adni a fluoxetint. Ez egy rendkívüli, ha úgy tetszik ostromállapot volt, ahol folyamatosan tüzet kellett oltani. Pszichológiai tesztelésre, elemzésekre se idő, se energia nem volt. A klinikusok viszont lassanként azt tapasztalták, mintha kezdene javulni a helyzet. De ekkoriban még abszolút nem tudtuk, hogy ez tényleg így van-e, illetve hogy minek tudható be. Hiszen időközben, párhuzamosan több változás is történt a magyar Covid-betegek gyógyszerelésében.

Volt lehetőség arra, hogy a harmadik hullám lezajlása után, nyugodtabb körülmények között elemezzék a fluoxetin szedésének hatását?

A járványhullám után már igen. Erre nagy szükség is volt ahhoz, hogy tudományos szempontból hiteles, megbízható információkhoz jussunk. A matematikusok és statisztikusok végre elvégezhették az ilyenkor szükséges, bonyolult elemzéseket. Mindezek után azt a megdöbbentő eredményt kaptuk, hogy a Covid-betegek sorsában döntő szerepet játszott, hogy kapott-e az illető fluoxetint, vagy sem. Azt találtuk, hogy a fluoxetinnel kezelt betegeknél a halandóság a harmadára csökkent, ami a túlélés esélyének 300 százalékos növekedését jelenti! Ez olyan robusztus eredmény, amihez hasonlót nem tapasztalt senki a mi vizsgálatunkig.

Végül is, mitől vált hitelessé, megbízhatóvá ez az eredmény?

Azzal kezdem, hogy ebben a kiélezett szituációban szóba sem jöhetett egy az úgynevezett gyógyszer intervenciós vizsgálatoknál megszokott szigorúságú és szervezettségű eljárás. Mi itt egy fokozatosan kiépülő gyógyszeres gyakorlatot folytattunk: egyre több beteg kapta a fluoxetint. Ezért ki kellett találni, hogyan tudjuk önmagunkat, saját eredményeinket utólag ellenőrizni. A legfontosabb annak tisztázása volt, hogy munkájuk során az orvosok valamiképp nem inkább a jobb állapotú betegeknek adták-e a fluoxetint. Ha ez így lett volna, akkor tetszetős eredményünk, csak látszat lett volna. A jobb túlélési arány a fluoxetint kapott betegek jobb alapállapotának, és nem a fluoxetin adásának az eredményét jelezte volna.
Átvizsgáltuk tehát a 269 beteg dokumentációját, és minden egyes beteg kapott betegség súlyossági pontszámot, ami a betegségük felvételkori súlyosságára jellemző klinikai és laboratóriumi adatokból, és a felvételi röntgeneltérések súlyossági fokából összegződött. Ezután megnéztük, összehasonlítottuk, hogy a fluoxetinnel kezelt, illetve nem kezelt pácienscsoport e kezdeti súlyossági pontszámai között van-e szignifikáns különbség. Csak miután ilyen különbséget nem találtunk, akkor vált biztossá, hogy a túlélésben látott különbség valóban a fluoxetin adásához köthető. Az eredmények ezt igazolták.

Ez így egy óriási előrelépésnek tűnik a Covid-19 kezelésében.

Amikor az eredmények a kezünkben voltak, benyújtottuk publikálásra az Ideggyógyászati Szemléhez. Miután teljesítettük a Szemle által elvárt szerkesztési és számítási korrekciókat, a lap a soron következő, novemberi számában már meg is jelentetett minket. Az eredményeink ráadásul alapvető összhangban vannak az elmúlt hónapban megjelent két fontos munkával. Ezek közül az egyik a Lancet-ben, a másik a JAMA-ban jelent meg. Mindkét lap a világ orvoskutatási dobogóján szerepel.

Hogyan tudták ezek a neves orvosi lapok megerősíteni az Önök eredményeit?

A Lancet-ben közölt vizsgálat fluvoxaminnal – ami a fluoxetin „testvérmolekulája” –  történt, járóbetegeknél, akik közül egyesek (összesen 175 fő) végül kórházba kerültek. Mi eleve a súlyosabb, már kórházban kezelt betegeknél (összesen 269 fő) vizsgáltuk a fluoxetin hatását. A nálunk tapasztalt túlélési eredmény a fluvoxamin vizsgálaténál jobb, biztatóbb. Megjegyzem, az Uzsoki Covid vizsgálatunkban mi csak a fluoxetin legkisebb már hatékony adagját adtuk. Ennek elvileg a többszöröse is adható, remélhetően még jobb eredménnyel.
A másik, a JAMA-ban körülbelül 2 hete megjelent cikk szintén a szerotoninos antidepresszánsok anti-Covid hatását írja le. A szerzők itt egy nagy egészségügyi adatbázis adatait elemezték, tehát nem klinikai vizsgálatot végeztek. És náluk – ahogy a mi eredményeink szerint is – a fluoxetin teljesített a legjobban, a fluvoxamint is megelőzve. Ezután még inkább úgy tűnik, hogy jól döntöttünk, amikor ehhez a szorongáscsökkentő molekulához nyúltunk. Pillanatnyi tudásunk szerint ez a legjobb. Jelenleg klinikai szintű vizsgálat fluoxetinnel, kórházban ápolt súlyos Covid- betegeknél egy van. És ez a miénk.

Mindez azt is jelenti, hogy a fluoxetin része lehet valamikor a hazai, illetve a nemzetközi protokollnak?

Reményeim szerint: igen. A fluoxetinben ráadásul az is nagyszerű, hogy sokkal nagyobb valószínűséggel képes megvédeni bennünket a vírus különböző variánsaival szemben.
Az azonban bonyolult kérdés, hogy mikorra lehet ebből gyakorlat. Bár a józan ész azt diktálná, hogy holnap, ám a hivatalos orvosi protokoll egy általában lassú és összetett folyamat eredménye. Azt gondolom azonban, hogy járványhelyzetben léteznek gyorsított, helyi, illetve országos szintű döntések. Úgy tudom, idehaza mostanra intenzív szakmai tárgyalások kezdődtek el ebben a témában. Kollégáimmal nagyon reméljük, hogy hamarosan kedvező döntés születik: a fluoxetin a Covid kezelés részévé válik.

Az interjút készítette: Jeki Gabriella