Őseink részlegesen rezisztenssé váltak a kobraméreggel szemben

A Queenslandi Egyetem vezette kutatásból arra derítettek fényt, hogy a gorilla, a csimpánz és az ember közös őse a kobraméreggel szemben fokozott ellenálló képességet fejlesztett ki. A ragadozók és a zsákmányaik közti folyamatos fegyverkezési verseny része a kígyók mérge és az ezzel szembeni rezisztencia, vagy az a képesség, hogy az egyik állat túljárjon a másik eszén, és elkerülje a végzetes konfliktust. A főemlősök és a kígyók közt ez a harc kétirányú, mivel a főemlősök is megfogják és agyonütik a kígyót, ahogy a kígyó is megmarja, vagy a köpködő kobra esetében szembeköpi a főemlősöket. Nemrégiben egyenesen arra jutott egy kutatócsoport, hogy e speciális kígyóméreg kimondottan a felegyenesedve járó főemlősök ellen alakult ki.

A felegyenesedni képes főemlősök könnyen észrevehették a kígyókat, és megtanulták megvédeni magukat azok ellen. A köpködő kobrák a főemlősök kiváló látását célozzák meg – szó szerint is – a mérgükkel, a méreganyag erős fájdalmat okoz, de még a vakság is velejárója lehet a telitalálatnak. A kígyó ezzel eléri azt, hogy az illető állat, emberelőd felhagy a kergetésével.

Míg az afrikai és ázsiai főemlősökben kialakult valamiféle rezisztencia e méreggel szemben, addig például a madagaszkári makik, vagy a közép- és dél-amerikai majmok, amelyek sose találkoztak idegmérgeket termelni képes kígyóval, semmilyen rezisztenciával nem rendelkeznek, ráadásul a látásuk se olyan kiváló. (A kobrákkal rokon korallkígyók kicsik, a föld alá bújnak pihenni, és éjszakai életmódúak, így a nappali főemlősökkel vajmi kevés alkalmuk van összefutni.)

„Régi elképzelés, hogy a kígyók befolyásolták a főemlősök evolúcióját, most újabb bizonyítékát találtuk ennek az elméletnek” – magyarázta Richard Harris, az egyetem fiatal kutatója. A BMC Biology szakfolyóiratban közzé tett tanulmányban a kutatók leírták azokat a vizsgálatokat, amelyeket a különböző kígyómérgek és szintetikus idegi receptorok kölcsönhatását mérték fel. E vizsgálatokból derült ki, hogy az ember, a csimpánz és a gorilla közös őse már rendelkezett a kobrák mérgével szembeni bizonyos fokú rezisztenciával.

„Ez nem azt jelenti, hogy immunisak vagyunk a kobra mérgére, csak annyit, hogy kisebb eséllyel halunk meg tőle, mint más főemlősök” – tette hozzá Dr. Brian Fry, a kutatócsoport vezetője. Az újvilági majmokra, és a madagaszkári makikra, velünk szemben, a világ főemlősei közt a legsúlyosabban hat a kobrák mérge.

A rezisztencia azonban nincs ingyen, ugyanis ezek a receptoraink, amelyeknek köszönhető, az eredeti feladatuk ellátásában gyengébben teljesítenek. Épp ezért ez a védekezési mód amolyan egyensúlyi helyzet, amikor van nyereség a részleges rezisztencia révén, de még nem túl sokat veszítünk a receptorok szerepének átalakulása miatt.