Vanda, Paula, Timóteusz2022. január 26., szerda
Tudomány

Miként szállt fel és repült a Quetzalcoatlus?

National Geographic Magyarország

A világ valaha élt legnagyobb repülni képes állatának maradványaiból új, tüzetes vizsgálatokban sikerült e kérdésre választ találni.

Forrás: James Kuether

Ma egy mocsárban, vizes élőhelyen egy-másfél méteres kócsagokat, gémeket láthatunk, azonban 70 millió éve, ha a texasi Rio Grande erdős mocsarára nyertünk volna bepillantást, jóval nagyobb és félelmetesebb állatot láttunk volna. A Quetzalcoatlus northropi 3,6 méter magas, 11-12 méteres szárnyfesztávolságú volt, ezzel a valaha élt legnagyobb repülni képes állat címét is elnyerte. Bár az óriás immár 50 éve ismert, mégis rendkívül kevés olyan tanulmány született korábban, amely a csontozata alapján információkat tett volna közzé. E pteroszauruszról most, az 1971-ben feltárt csontlelet-együttes tüzetes vizsgálata alapján öt különböző, de monográfiaszerűen összefűzött tanulmányt is közöltek amerikai szakemberek, a Journal of Vertebrate Paleontology szakfolyóiratban. Az új vizsgálatok első nyeresége az volt, hogy a számos csontmaradványból sikerült két új pteroszaurusz fajt is leírniuk a szakembereknek. A Texasi Egyetem és a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) beszámolói ismertették a kutatási eredményeket.

Így rugaszkodhatott el a Quetzalcoatlus, felszállásához ugrálnia kellett, az új elképzelés szerint.
Forrás: Kevin Padian et al / John Conway.

A hatalmas állat járás közben a szárnyai „könyökén” támaszkodott, ezért volt olyan feltételezés is, hogy könyökén előre-hátra ringva vett lendületet a felszálláshoz, hasonlóan a vérszopó denevérekhez. Volt, aki azt gondolta, nekifutásból lendült el szárnyaival csapkodva, ahogy egy albatrosz, de olyan elképzelés is akadt, amely szerint egyáltalában nem tudott repülni. A kutatók most képesek voltak rekonstruálni a hatalmas állat mozgását, amelynek köszönhetően felemelkedhetett a felszínről.

Ehhez azonban segítséget kellett kérniük: míg a legnagyobb óriásból csupán tucatnyi, bár kiváló állapotú csont maradt ránk, addig a kissé kisebb óriásból, amely közeli rokona volt a Q. northropi-nak, számtalan kövületünk akad. A két faj azonos testarányokkal rendelkezett, olyannyira, hogy sokáig úgy vélték, a kisebbek a Q. northropi fiatal egyedei lehetnek, ezt azonban sikeresen megcáfolták. A nagy fokú hasonlóság azonban alkalmassá tette arra a kisebb, „mindössze” 5-6 méteres szárnyfesztávolságú Quetzalcoatlus csontjait, hogy azok segítségével pontos méréseket végezzenek a szakemberek. Ezekből sikerült kideríteni, hogy az óriás a felszállásához nagyokat ugrált, és legalább 2,5 méter magasba ugrott, mielőtt sikerült szárnyait szétnyitva a levegőbe emelkednie.

A kisebbik faj, a Quetzalcoatlus lawsoni szárnya, Wann Langston egykori kutatóval. Langston sajnos előbb elhunyt, mintsem a kutatási eredményeit publikálhatta volna, ám a most közzé tett tanulmányoknál szerepel ő is szerzőként.
Forrás: The University of Texas at Austin/ Jackson School of Geosciences.

„A pteroszauruszoknak hatalmas mellcsontjuk volt, ehhez tapadtak a repülést szolgáló izmaik, így kétségtelen, hogy kiválóan tudtak repülni” – magyarázta Kevin Padian, a Kaliforniai Egyetem biomechanikus szakembere, a kutatás egyik résztvevője.

Amikor a két Quetzalcoatlus-faj a texasi folyónál élt, nem a mai sivatagos környezet uralta a régiót, hanem örökzöld erdő. Bár a két állatfaj nagyon hasonló volt, más életmódot követhettek a szakemberek szerint. A nagyobbik faj magányosan élt és vadászott, hasonlóan a jelenkori kócsagokhoz, míg a kisebbik faj legalább 30 egyedből álló csapatban élhetett. Az óriás, amelynek csőre igen hosszú, feltehetően a folyó- vagy tómederben élő állatokat, pl. rákokat, kagylókat fogyasztotta, erős csőrével feltörve azok kemény vázát, de valószínűleg nem vetette meg a halat vagy más vízi élőlényt sem. Igen jól tudta mozgatni a nyakát, egészen mélyre tudta hajtani a fejét, és remek lehetett a látása is.

A rengeteg új adat mellett maradtak még kérdőjelek, persze, például nem világos, milyen lehetett az állat szárnyát alkotó bőrhártya. A hátsó lábai azonban előre irányban tudtak csak mozogni (nem tudta oldalra kitárni őket, mint egy mai denevér), ezért úgy vélik, valószínűleg a testéhez csatlakozott csupán a szárnymembrán. Valószínű, hogy repülés közben a madarakhoz hasonlóan maguk alá tudták húzni lábukat ezek az óriások.

A kutatók, akik éveken, nem egyszer évtizedeken át tanulmányozták a Quetzalcoatlust, egy magánadománynak köszönhetően jöhettek össze és készíthették el az átfogó ismertetőket erről a rendkívüli őslényről. Nathan Myhrvold, a Microsoft egyik volt technológiai vezetője finanszírozta a kutatást, és ő fizette ki azt a díjat is, amelynek köszönhetően bárki számára ingyenesen olvashatóvá váltak az elkészült tanulmányok, mivel ezért sajnálatos módon igen jelentős összegeket kérnek a folyóiratok kiadói.

Hozzászólások

Mégsem a hús tett emberré minket?

Mégsem a hús tett emberré minket?

Általánosan elfogadott az az elmélet, amely szerint a Homo erectus a megnövekedett húsfogyasztásnak köszönheti a nagyobb agyméretét.

Napvitorlással egy kisbolygó nyomában

Napvitorlással egy kisbolygó nyomában

A NASA cipősdoboz-méretű miniszondát indít egy apró kisbolygó vizsgálatára, az űreszközt napvitorla hajtja.

A legnagyobb dinoszauruszok kialakulását és mozgását vizsgálták

A legnagyobb dinoszauruszok kialakulását és mozgását vizsgálták

Az 50 tonnás óriások, mint például a diplodocus izomzatának vizsgálata segít a hatalmas termet kialakulását is megérteni.

Célba ért a James Webb-űrteleszkóp

Célba ért a James Webb-űrteleszkóp

A karácsonyi indítását követően mintegy 1,5 millió kilométernyi utat tett meg az űrteleszkóp, mire elérte az állomáshelyét.

Talán sosem tudjuk meg, mi volt a titokzatos csillagközi látogató

Talán sosem tudjuk meg, mi volt a titokzatos csillagközi látogató

2017-ben egy furcsa objektumot fedeztek fel a Naprendszerben.

National Geographic 2022. januári címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

10 800 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket