Csökkent a gyerekhalandóság Angliában
2020-ban Angliában 356-tal, mintegy 10 százalékkal kevesebb gyerek halt meg, mint az előző év azonos időszaka során.
A Bristoli Egyetem vezeti azt az adatbázist, amelyben az angol gyerekhalandóság (18. születésnap előtt bekövetkező halálesetek) adatait gyűjtik össze, és ez alapján a 2020. áprilistól 2021. március végéig tartó éves időszakban 3067 gyerek hunyt el. Az adatgyűjtés kezdete óta, úgy tűnik, ez a legalacsonyabb szám, és a kutatók szerint jelentős részben annak köszönhető, hogy a covid miatti lezárások idején a gyerekeket érintő fertőző betegségek is visszafogottabban terjedtek. (Ezen egy év alatt egyébként 70 gyerek esetében okozta a covid a halálozást.) Az eredményeket az Archives of Disease in Childhood szakfolyóirat közölte.
A csökkenést a téli, kora tavaszi hónapok idején lehetett érzékelni, vagyis pont abban az időszakban, amikor a legszigorúbbak voltak a covid elleni intézkedések, lezárások. Általában ez az az időszak az éven belül, amikor megnő a gyerekkori halálozások száma, az ilyenkor szokásos fertőzések miatt. A legnagyobb csökkenést a 10 év alatti gyerekek körében mutatták ki a szakemberek. Kisebb, de kimutatható csökkenést mutatott az illegális szerek használatához köthető halálozás is.
Az adat éles ellentétet mutat a teljes lakosságot érintő, azonos időszakra vonatkozó halálozási adat változásával, amely 14 százalékkal magasabb volt Angliában a 2019-es évhez képest.
Karen Luyt, a Bristoli Egyetem professzora, az adatbázisprogram vezetője elmondta: „Egyértelmű bizonyítékunk van, hogy két kulcsterületen csökkent a halandóság: egyrészt a valamilyen meglévő betegségben szenvedő gyerekek körében, illetve a covidon kívüli fertőzések okozta halálozás esetében. Azt is megmutatták az adataink, hogy a szezonális fertőzések okozta gyerekhalandóságot jelentősen változtatni tudtuk össznépességi szinten. Emiatt is fontos, hogy a kutatási eredményből tanuljunk, hogy ezáltal a társadalom legsérülékenyebb, a gyerekeinek helyzetét is javítani tudjuk.”
A kutatók szerint kiemelten fontos, hogy pontosan azonosítani tudják azokat a dolgokat, amelyek ehhez a jelentős javuláshoz elvezettek.
Kiderült, honnan indultak Feröer viking lakói
A Feröer-szigetek félúton van Skandinávia és Izland között, nem különösebben meglepő, hogy lakói Izlandhoz hasonlóan skandináv eredetűek.
Óriás őselefántot ettek elődeink 300 ezer éve
Egy ősi elefánttemető csontmaradványai árulkodnak az egykor élt óriáselefántokról és arról, hogy az elődeink bizony megették ezeket a hatalmas állatokat.
Zsírpúpja volt a gyapjas orrszarvúnak
Az állatot barlangrajzokon is púposnak ábrázolták, egy új vizsgálatból úgy tűnik, helyes volt a megjelenítés.
A pánspermia elméletét is támogatja ez a felfedezés
Egyes elképzelések szerint az élet nem a Földön alakult ki, hanem valamely más égitestről érkezett, például meteoritok, kisbolygók, üstökösök belsejében.
Ez a világ legvékonyabb spagettije
A keményítőből készült, mikroszkopikus szálakat nem étkezési célra, hanem ipari és gyógyászati felhasználásra tervezték.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
