A decemberi napforduló nálunk telet, délen nyarat hoz

A napfordulók során bolygónk eléri pályája azon pontját, ahol a tengelyferdesége a legnagyobb szöget zárja be a pályasíkkal, így az egyik félteke több, a másik kevesebb nappali megvilágítást kap – szerepel a NASA rövid ismertető írásában.

A Föld tengelyét úgy képzeljük el, mint egy, a földrajzi északi és a déli sarkot a bolygó középpontján áthaladva összekötő képzeletbeli rudat. E tengely körül naponta egyszer fordulunk körbe, ennek hatására változnak a nappalok és az éjszakák. Bár e tengelyferdeség a keringési síkhoz képest nagyjából állandó (23,5 fok), a decemberi napforduló idején az északi félteke kapja a kevesebb, a déli a több közvetlen napfényt, ezért az északin hideg tél, a délin meleg nyár van. A júniusi napforduló idején a helyzet pont fordítva van.

A decemberi napforduló a leghosszabb éjszakák és legrövidebb nappalok időszaka az északi féltekén (a délin ez is fordítva van), az Egyenlítőtől északra lévő területeken ilyenkor 12 óránál mindenütt rövidebb a nappal, míg a tőle délre eső területeken hosszabb. A téli napfordulót követően az északi féltekén lassanként hosszabbodni kezdenek a nappalok, rövidülni az éjszakák, egészen a júniusi nyári napfordulóig. A tavaszi nap-éj egyenlőség 2022. március 20-án a csillagászati tavasz, majd az őszi szeptember 22-én a csillagászati ősz kezdetét jelzi.

Az ősi kultúrák ismerték a Nap égi útját, a nappalok hosszát, és azt is tudták, hogy a napkelte és a napnyugta helye a látóhatárunkon rendszer szerint változik. Az emberek olyan építményeket készítettek, amelyekből a Nap égi útját lehetett követni, ilyen például a Stonehenge.

Habár ma már sokkal többet tudunk a Világegyetemről, de csillagászati évszakváltásként mégis megünnepeljük a Föld pályája és tengelyferdesége miatti napfordulót. Teljesen mindegy, hogy hol vagyunk a bolygón, az évszakváltást érdemes megünnepelni!