A decemberi napforduló nálunk telet, délen nyarat hoz
A meteorológiában az északi féltekén a tél, a déli féltekén a nyár 2022. december 1-jén kezdődött. A decemberi napforduló azonban a csillagászati telet és nyarat hozza el bolygónk két féltekéjére. A csillagászati évszakváltásra december 21-én világidő szerint 21:48-kor, magyar időben 22:48-kor kerül sor.
A napfordulók során bolygónk eléri pályája azon pontját, ahol a tengelyferdesége a legnagyobb szöget zárja be a pályasíkkal, így az egyik félteke több, a másik kevesebb nappali megvilágítást kap – szerepel a NASA rövid ismertető írásában.
A Föld tengelyét úgy képzeljük el, mint egy, a földrajzi északi és a déli sarkot a bolygó középpontján áthaladva összekötő képzeletbeli rudat. E tengely körül naponta egyszer fordulunk körbe, ennek hatására változnak a nappalok és az éjszakák. Bár e tengelyferdeség a keringési síkhoz képest nagyjából állandó (23,5 fok), a decemberi napforduló idején az északi félteke kapja a kevesebb, a déli a több közvetlen napfényt, ezért az északin hideg tél, a délin meleg nyár van. A júniusi napforduló idején a helyzet pont fordítva van.
A decemberi napforduló a leghosszabb éjszakák és legrövidebb nappalok időszaka az északi féltekén (a délin ez is fordítva van), az Egyenlítőtől északra lévő területeken ilyenkor 12 óránál mindenütt rövidebb a nappal, míg a tőle délre eső területeken hosszabb. A téli napfordulót követően az északi féltekén lassanként hosszabbodni kezdenek a nappalok, rövidülni az éjszakák, egészen a júniusi nyári napfordulóig. A tavaszi nap-éj egyenlőség 2023. március 20-án a csillagászati tavasz, majd az őszi szeptember 23-án a csillagászati ősz kezdetét jelzi.
Az ősi kultúrák ismerték a Nap égi útját, a nappalok hosszát, és azt is tudták, hogy a napkelte és a napnyugta helye a látóhatárunkon rendszer szerint változik. Az emberek olyan építményeket készítettek, amelyekből a Nap égi útját lehetett követni, ilyen például a Stonehenge.
Habár ma már sokkal többet tudunk a Világegyetemről, de csillagászati évszakváltásként mégis megünnepeljük a Föld pályája és tengelyferdesége miatti napfordulót. Teljesen mindegy, hogy hol vagyunk a bolygón, az évszakváltást érdemes megünnepelni!
A játék a macskák életminőségét is javítja
55 ország 591 cicagazdija segítségével mérték fel a játék és a macskák életminősége közti kapcsolatot.
Válaszolnak-e a farkasvonyításra a kutyák?
AZ ELTE Etológia Tanszék kutatói a kutyák farkasvonyításra adott reakcióit vizsgálták.
Előrelépés a rejtélyes Kordylewski-porhold vizsgálatában
Horváth Gábor asztropolarimetriai kutatócsoportja ismét észlelte a Föld-Hold rendszer L4 és L5 Lagrange-pontjainak gravitációs csapdázóképességét, ezzel végképp bizonyítva a bolygóközi porból összegyűlt Kordylewski-porholdak létezését. A kutatók hamarosan a namíbiai sivatagban fogják vizsgálni a jelenséget.
Őszinteség vagy csalás?
Közismert példa a pávák színes farktolla: vajon őszinte jelzés, vagy csalás ennek megléte? Az ELKH kutatói mérték fel, milyen költsége van az őszinteségnek és a csalásnak az efféle, szexuális szelkekcióban részt vevő állati jelzésekben.
Milyen anyagokat használtak a balzsamozáshoz az egyiptomiak?
Egy 2500 éves egyiptomi balzsamozóban talált kerámiaedények vizsgálatából kiderült, hogy számos, igen nagy távolságból származó anyagot használtak a múmiák tartósításában.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
