Karácsonykor indul a James Webb űrteleszkóp
A sokat halogatott indítást nagy várakozás előzi meg, élő közvetítésben nézhetjük meg a jeles eseményt.
A röviden csak JWST-nek hívott űrteleszkóp a NASA, az Európai- és a Kanadai Űrhivatal, valamint a STScI (Space Telescope Science Institute – űrteleszkóp-üzemeltető tudományos intézet, amely eddig a Hubble munkásságát irányította) közös eszköze, amely a francia guyanai Kourou űrkikötőjéből indulhat el magyar idő szerint 2021. december 25-én 13:20-kor. Egyetlen akadályt már csak a helyi időjárás jelenthet, emiatt már egy napot csúsztatták az indítást 24-ről 25-re.
A James Webb Űrteleszkóp ötlete 1996-ban merült fel először, majd 2002-ben kezdődtek meg a tervezési munkák, ekkor kapta, a NASA második igazgatója után, a James Webb Űrteleszkóp elnevezést. James Webb politikus volt és jogász, ám a nevéhez fűződik az amerikai űrhajózás hőskora: 1961-68. között, egy igen kritikus időszakban volt a NASA sikeres vezetője, amelynek folyományaként számos rangos állami kitüntetést is kapott. Webb 1992-ben hunyt el.
A JWST leginkább arról híres, vagyis inkább hírhedt, hogy elképesztő késedelmek jellemezték az egész eddigi pályafutását. Első nekifutásra 2007-ben szerették volna indítani, azonban számos akadály merült fel, és az eszközt, valamint a költségvetését is újra kellett tervezni. Végül 2016-ban készültek el az elemei, ezt az időt azután rengeteg tesztelés követte, amelyek során újabb problémák merültek fel, és újabb halasztással járt a javításuk. Ez ugyan idegesítően hangzik, azonban ne feledjük, hogy a JWST nem a Föld körül, könnyen elérhető helyen kering majd, hanem a Nap-Föld rendszer L2-es nyugalmi pontjában, 1,5 millió kilométerre bolygónktól, így nem lehet majd rajta javításokat végezni, ahogy annak idején a Hubble esetében szerencsére lehetett. A világjárvány további késedelmeket eredményezett, ám végre 2021 nyarán befejezettnek tekinthették a teszteléseket. Az űrteleszkópot elszállították a Francia Guyana atlanti-óceáni partján fekvő Korurou űrkikötőjébe, ahol azután megkezdődtek a hordozó rakétába (ez egy Ariane 5 nehézrakéta) szerelés munkálatai, ennek során már csak apróbb csúszásokra került sor.
Az indítás dátumát december 17-én véglegesítették (bár igazán véglegesnek majd akkor nevezhetjük, ha a rakéta felszállt), s ez nálunk, az időjárás miatti egynapos halasztást követően már karácsony délutánjára eső időpont lett.
Élő közvetítést magyar nyelven ezúttal is a Spacejunkie csapatától kapunk, és ez esetben Rezsabek Nándor szakkommentátor is segíti a munkát; az élő adás egy órával az indítás előtt, vagyis 12:20-kor kezdődik. Angolul például a NASA Live vagy az ESA Web TV közvetítésében láthatjuk az indítást, de én a hazai közvetítést javaslom, sok plusz információt kaphatunk majd!
A kevesebb denevér nagyobb csecsemőhalandósággal jár
A biológiai sokféleség csökkenése nagyon is kézzel fogható hatású közvetlenül az emberre nézve.
Íme Thorin, az egyik utolsó neandervölgyi
Thorin maradványait elemezve a kutatók a neandervölgyiek eddig ismeretlen vonalára bukkantak.
Így képesek leválasztani saját karjukat a tengericsillagok
A legtöbb élőlény elmenekül, ha támadás éri, ám néhányan ilyenkor inkább megszabadulnak a megtámadott testrészüktől.
A hatévesek nem szeretik az ételben lévő darabkákat
Az ember azt hinné, mi sem jobb, mint egy joghurt a benne lebegő eperdarabokkal, a hatévesek azonban egész másként látják.
A macskák több mint 40 százaléka apportíroz
Általánosan elterjedt nézet, hogy a kutyák hozzák vissza az eldobott játékot, azonban úgy tűnik, a macskák sokkal többször teszik, mint eddig hittük.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
