Mágneses mező jeleit fedezték fel egy exobolygónál

Most egy, a Hattyú csillagképben látszó, 123 fényévre lévő csillag körüli bolygónál bukkantak rá erre, a bolygó érdekessége, hogy a magyar fejlesztésű HATNet (Hungarian Automated Telescope Network – Magyar Automatizált Teleszkóp-hálózat) projekt keretében fedezték fel 2009-ben. A HAT-P-11b jelű bolygó kissé nagyobb a Neptunusznál, és a felfedezése óta kiderült, hogy felhőtlen égboltja van, és vízpára található a légkörében. Azonban jelen esetben nem is ez a legizgalmasabb tulajdonsága.

Az Arizonai Egyetem tette közzé az exobolygó mágneses mezeje felfedezésének hírét, amelyet a Nature Astronomy szakfolyóiratban publikált a nemzetközi összetételű kutatócsoport. A bolygót körbevevő ionizált szén-részecskéket észleltek, amelyek ráadásul hosszú uszályként áramlanak el a bolygó felől.

A kutatócsoport a Hubble űrteleszkóp segítségével, ultraibolya tartományban figyelte meg a bolygó csillaga előtti átvonulását hat alkalommal, és e megfigyelések során derült fény a szén-ionok jelenlétére. Az ionok kapcsolatba lépnek a mágneses térrel, ez esetben a bolygó magnetoszférájával, és ennek köszönhető, hogy a mágneses mező irányítja az áramlásukat. Az úgynevezett mágneses uszály a bolygó csillagával ellentétes (nálunk a Nappal ellentétes) oldalon, a csillagból áramló „napszél” hatására kialakuló jelenség, amelyben a különböző ionok is mozognak, a bolygótól elszökőben. A Föld esetében ilyen módon például eljutnak földi légköri részecskék a Holdra is. A jelen felfedezés szempontjából különösen fontos, hogy a HAT-P-11b mágneses uszálya is megmutatkozott!

„Ez az első alkalom, hogy közvetlenül észleltük egy, a Naprendszeren kívüli bolygó mágneses mezejét” – mondta Gilda Ballester professzor, a kutatócsoport egyik tagja. „Az erős mágneses mező, mint amilyen a Földé is, megóvhatja a bolygó felszínét és légkörét a napszéllel érkező nagyenergiás részecskéktől. E folyamat pedig erősen befolyásolja az élet fejlődését is, hisz a mágneses tér az élőlényeket is óvja e részecskéktől.”

A napszéllel érkező részecskék hasonló egészségügyi hatásúak, mint a radioaktív sugárzás, ezért van például szigorúan szabályozva az űrhajósok által a világűrben eltölthető idő, vagy épp ezért mérik, hogy a nagy magasságban utazó repülőjáratokon mekkora sugárterhelésnek megfelelő hatás éri a személyzetet s az utasokat.

A HAT-P-11b esetében tett felfedezés tovább növeli az exobolygók lakhatóságáról meglévő tudásunkat, de még az se világos, hogy pontosan milyen összefüggések vannak a mágneses mező és az élet lehetőségei közt.

A HAT-P-11b a csillagához igen közel kering, csupán a Nap-Föld távolság huszadrésze választja el a csillagától, így a légköre forró, és a belőle kiszabaduló ionok 160 000 kilométer per óra sebességgel távolodnak a bolygótól. A mágneses uszály, amely 1,8- 3,1 CsE (csillagászati egység – átlag Nap-Föld távolság) messzire nyúlik a bolygó után, gyakorlatilag a bolygó elszökő légkörét szállítja el. A számítások szerint a bolygó mágneses mezejének ereje 100 ezer – 500 ezer nanotesla (összevetésül: a földi 25 ezer – 65 ezer nanotesla), ezzel a bolygó jellegében inkább egy mini-Jupiterre hasonlít, mint a Neptunuszra.